Két különböző életszínvonalú ember között működhet párkapcsolat? Szerelem mindent legyőz?

fölösleges. a kapcsolatok jelentős része réges rég nem az emberségről szól.

pénz, életszínvonal, stílus. ez kell a legtöbb nőnek.

A kedvesség, megértés, megbízhatóság stb már nem számít...mert csak ÁTLAGOS vagy.

Nem, a szerelem nem győz le mindent.

Kétszer próbáltam meg úgy, hogy fizetésben alulmaradtak. Elég gáz volt, mert első alkalommal állandóan vádolt, h "persze, nekem minden könnyebben megy" és hasonlókkal, aztán később az agyamra ment azzal, hogy segítsek neki amiben tudok, amit meg is tettem, viszont ami nem rajtam múlt (pl. tanulnia kellett volna), azt nem tette meg, tehát nem adott bele mindent. Később engem hibáztatott, amiért nem lett sikeres, illetve mivel az önbizalma csorbát szenvedett erőszakos lett. Így próbált meg felülkerekedni rajtam és maga alá gyűrni, mert másképp nem tudott/nem volt hajlandó.

A másik sztori pedig egy olyan emberrel volt, aki nem akart többet, mint ami éppen akkor volt, és úgy nézett ki, soha nem is fog majd másképp dönteni, holott voltak hozzá adottságai. Neki megfelelt az, ahogyan ő volt, sőt, jól is érezte magát. Én viszont nem akartam megváltoztatni. Így el kellett engednem, mert ha nem így teszek, akkor meg akartam volna változtatni őt. Ez pedig később sokkal nagyobb konfliktusforráshoz, és sokkal nagyobb bonyodalmakhoz vezetett volna.

Csak akkor tud működni, ha az alacsonyabb életszínvonalba lépő egyrészt képes más módon kompenzálni, és nem próbálja a másik felet sem lealacsonyítani magához, másrészt ambíciózus, és képes célratörő lenni, hogy változtasson.

Amíg csak randizgatnak, nem feltétlenül jelent gondot a különbség. Esetleg akkor, ha a jól kereső luxus étterembe akar menni, kaviárt enni meg francia bort inni mellé, a másiknak meg még a McDonald's is drága, és inkább otthon akar maradni, és neki a boldogság netovábbja ha tud készíteni egy pár melegszendvicset.

Viszont ha összeköltöznek, onnantól igazából közös életszínvonalon fognak élni, hiszen a gazdagabb nem fog azért 35 négyzetméteren lakni meg minden nap zsíroskenyéren tengődni, mert a másiknak nem futja többre. Szóval inkább ő belefekteti a pénzét a kapcsolatba, és vesznek egy nagyobb házat, autót, drágább ételt, ruhákat, utazgatnak, szórakoznak abból a pénzből, stb amikből ugyebár a szegényebb fél is teljes mértékben részesül, tehát innentől kezdve már egy színvonalon élnek. Na de pont ebből lesz a gond később, mert a szegény úgy fogja érezni, hogy őt eltartják, hogy akaratlanul is kihasználja a másikat, élősködik rajta, azért könnyen lehet emiatt szégyenérzete, a saját büszkeségében sértheti mindez. A másik fél meg lehet, hogy szívesen költi a pénzét a párjára egy darabig, de ahogy előjönnek a kisebb-nagyobb konfliktusok akármi miatt is, az lesz az első, ami elő fog kerülni egy veszekedéskor, hogy "bezzeg én fizettem eddig is neked mindent, nekem köszönheted, hogy ilyen színvonalon élsz, nélkülem soha nem tudtál volna kimászni a gödörből" stb. Aztán ez előbb-utóbb megöli a kapcsolatot.

A szerelem nem győz le mindent.

Két okos, odafigyelő ember már nagyobb valószínűséggel igen , legyőzi az akadályokat.

Egyébként szerintem működhet igen, csak ahoz mindkét félnek úgy kell hozzá állni.