Hogy alakulhatott volna jól? Mára túl késő, de akkor.

Van egy barátzónás hapsi az életemben, akibe mostanában beleszerettem mert sokat változott, helyes és férfias lett. Mindig olyan kedves volt, jól tudok veled beszélni, bármit elmondhatok neki, okos is és izgalmas.

Ezért szerettem volna ha elkezd úgy tekinteni rám mint én őrá, de nem teszi mert nem jövök be neki külsőre, még a csak szexbe sem ment bele mert tudja hogy többet akarok. Nem tart csúnyának vagy ilyesmi, de akkor se jövök be neki külsőre. A vékony, szép arcú nőket szereti, ezenkívül döntő fontosságú neki a belső szépség. Jól tudom mindezt, elvégre közeli barátom.

Nem tudom mit tegyek. Nekem sem csúnya az arcom, de úgy tűnik neki kevés. Alkatra meg nőiesen telt vagyok, nem duci, de úgy tűnik neki ez is sok.

A változások miatt keveset beszéltünk, hiszen nem adta meg nekem amit szerettem volna. Mostanra lett barátnője. A belsőjéről nyilatkozni nem tudok, de szép az arca, magas és vékony.

Lehet nem tartozik ide, de mondta hogy a nagy mellekkel nem tud és nem akar mit kezdeni, a kisebb, formás melleket szereti. Ráadásul ő már a közepes mellet is nagynak titulálta... Nekem kifejezetten nagy kebleim vannak, bármely pasinál ez előny, erre én pont egy olyanja szerettem bele akinek ez gyakorlatilag kizáró ok.

Gondolom nem a külső az egyetlen ami miatt nem kezdett velem, de elvileg belsőre bír, hisz közeli barátom.