Van-e ennek értelme? (hosszú)

3 hónapot az otthonomtól távol töltöttem, és kb. 1,5 hónapja megismerkedtem egy fiúval. Egy helyen dolgoztunk, már kb. a 3. nap el kezdett nyomulni, meg hívogatott találkozni, mindig lemondtam meg jöttem a kifogásokkal. Egyrészt azért mert két évvel fiatalabb nálam és úgy voltam vele hogy nem kezdek ki fiatalabbal, meg nem is jött be a stílusa, személyisége. Sőt, taszított. Voltak pillanatok amikor konkrétan utáltam a gyereket. :D Na mindegy... kitartó volt. Egy este barátnőmmel el akartunk menni inni, de nem volt pénzünk ő meg azon a napon is úgyszintén hívogatott mint minden nap. És hát mondom, legalább állja a piánkat... azon az estén figyeltem őt, a mimikáját az arckifejezéseit és a beszédstílusát. Valami kezdett megváltozni bennem. Pár nappal később munka után beültünk meginni egy üdítőt egy kocsmába míg nem jött a vonata. Erre is nagy nehezen vett rá, az volt az első normális beszélgetésünk. Nem éreztem feszélyezve magam, nem tett zavarba ejtő kérdéseket ami számomra furcsa annál aki épp fel akar szedni (minél gyorsabban). Telt az idő, rendszer lett abból hogy megvártam vele a vonatát, nem is tudom miért mentem bele. Kezdtük megismerni egymást. Először csak megölelt, később már átkarolgatott, megfogta a kezem. Három puszi, később szájra puszi. Majd csók. Nem tudom miért engedtem, lehet hogy csak a szeretethiány. A nyár vége felé, amikor már közeledett a hazamenetelem kezdtem el úgy érezni, hogy sokkal több ő mint akinek eleinte láttam és hogy talán érzek valamit. Most erősen érzek valamit, a hiányát. És sz@r érzés... nagyon.

Miután először megláttam az ugrott be folyamatosan hogy ő olyan tipikus 1 a 10ö000ből gyerek, semmi különleges nincs benne, egyáltalán nem illünk össze stb. stb. Ez talán így is van de jelen pillanatban minden tulajdonsága tetszik. A rosszak is. És semmi mást nem akarok, csak hogy újra találkozzunk és átöleljen.

A lényegre térve. Kb 300 km-re lakok tőle, 4 napja nem láttam, mert haza kellett jönnöm.

Néha úgy érzem nem akar tőlem semmit, pl. utolsó este amikor együtt aludtunk, rám mászott én pedig elutasítottam, utána egész éjjel át se ölelt, semmi. Reggel megemlítettem hogy na már csak 2 nap és hazamegyek. Azt mondta: ez az én bajom. De az utolsó két napon meg csak azért nem találkoztunk mert "fájt a lába". Szerintem ez csak kifogás volt, egyszerűen lusta volt hozzám, mert kapott két szabadnapot (nem a lába miatt) és olyankor hazamegy egy másik városba, gondolom lusta volt visszajönni.

Most úgy beszélget velem fb-on, mintha el se mentem volna és fogunk találkozni stb. Azt akarja hogy költözzek hozzá. De ahhoz még nem ismerem eléggé. És pont az a gáz, hogy innen a távolból nem is fogom. Szóval, nem tudom hogy mi legyen. Felejtsem el, vagy hozzak érte áldozatot.. de a kérdés, hogy miért pont én.

20l