Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Normális ha a fiatalkori csalódásaim miatt így állok a nőkhöz és már nem tudok szerelmes sem lenni, pedig amúgy lenne rá bőven lehetőség? Milyen lesz a jövőm?
Fiatal koromban nem volt semmilyen sikerem a nőknél. 11-20 éves korom között 5 nőbe voltam szerelmes összesen és egyikkel sem jött össze semmi. Nem volt még soha az életemben viszonzott szerelmi kapcsolatom egyáltalán.
-általános iskolai osztálytársamba először 7-8 évesen, aztán pedig 11-13 évesen. Nem viszonozta és a barátnőjével megaláztak ahogy csak tudtak, kinevettek és olyan is volt hogy a kabátom kidobták az ablakon. Később egyszer azt mondta nekem miért nem tanultam meg hogy kell kezdeményzni a lányoknál
-14-16 évesen a középiskolai angoltanárnőmbe, aki 40 éves volt. Oké, ezt még alá is írom hogy nem jött össze, megértem
-16 évesen egy osztálytársnőmbe, aki az az évi osztálykiránduláson megpróbálta lesmárolni a legjobb barátom, mert ő tetszett neki
-17-18 évesen egy másik osztálytársnőm, akinek az évek alatt én és még pár másik lúzer kivételével mindenki tetszett az osztályban.
-19-20 évesen egy egyetemi szaktársam, aki kerek-perec kimondta, hogy undorodik tőlem és hányingere támad, amikor arra gondol hogy vonzódom hozzá
A külsőmre nincs panasz. 2 méter magas vagyok, szőke hosszúkás hajú, jóképűnek mondott és kisportolt-vállas testalkatú. Úgy érzem napi szinten tucatnyi lány néz meg magának az utcán mindenhol. Szerintem még a fenti öt lányból is volt 1-2 akinek elsőre tetszettem külsőre, de miután megismerték a belsőm, azután már nem vonzódtak hozzám.
Nem voltam szerelmes már 5 éve egyáltalán. A szüzességem 20 évesen vesztettem el, miután meguntam hogy mindegyik lány szart az életemben a fejemre, akiket szerettem. Mai napig hatalmas trauma az is, hogy a legjobb barátom jobban tetszett egy lánynak akibe őszintén szerelmes voltam, mint én. Ez miatt is azóta mindig kis szarnak gondolom magam, mégha a valóság ezt nem is támasztja alá. Azóta is az alkalmi kapcsolatok érdekelnek és minden évben azóta is exponenciálisan egyre több és több lánnyal szexelek. Mivel szerelmes sem vagyok az sem érdekel már hogyha átbaszok lányokat és csalódást okozok nekik, pont úgy, mint ahogy nekem is azt okoztak. Nem tudok egyszerűen szerelmes lenni. Nem ismerek olyan lányt, aki elcsavarta volna a fejem, pedig manapság is általában a normális, tartós kapcsolatot kereső, kedves-aranyos lányokkal ismerkedem. De egyszerűen nem voltam szerelmes egyikükbe sem.
25/F
Ne tegyél tönkre azért mást, mert téged tönkretettek!
Ez a lehető legundorítóbb, patkány viselkedés!
Az Isten mentse meg a lányokat az olyanoktól, mint te!
Azért én a 7-16 év közötti "szerelmeket" nem venném egy kalap alá a többivel, így maradt két lány, aki tetszett neked nyolc év alatt, te viszont nem tetszettél nekik, közben meg lehet, volt 20 olyan lány, akinek te tetszettél, de szartál a fejére.
Hát, ez a dolog csak úgy működik, ha kölcsönös, ezzel, vagy ez ellen nem tudunk semmit tenni.
Szerintem rossz emberismerő vagy.
Sajnálom, de ha olyanokba tudsz szerelmes lenni, akik ilyen bunkók meg világi ribik, akkor ne csodálkozz, hogy nem fut feléd a naplementében, hogy örök hűséget fogadjon neked 16 évesen...
A fejedben vannak a bajok, nem a lánykínálattal. Van egy csomó manipulatív csaj, van egy csomó ribi, egy csomó bunkó, egy csomó aki a pénzre megy és egy csomó aki teljesen normális és hűséges típus.
Az, hogy te a rossz célcsoporttól várod el, hogy más legyen mint ami, az a te hibád.
Egymásra találtunk :D Én kicsit hasonló jellemű, csak csajban, bár engem sorra nagyobb trauma ért, de hát ez van.
Én benne voltam egy olyan kapcsolatban ahol bántalmaztak, fizikailag javarészt. Aztán kilépni nem mertem. Innentől kezdve nem tudok szerelmes lenni. Azt, hogy mi a megoldás, nem tudom... keress. Én is ezt teszem és beszélgess a téged ért ártalmakról. Óriási megkönnyebbülés tud lenni.
20L
Szerintem oké.
Én is erre törekszem, hogy ne essek szerelembe és semmi komolyabbat ne érezzek senki után. Az összes lány aki iránt komoly érzelmeim voltak, mind leszartak.
Már le*szarok mindenkit, nem törődök senkivel meg senkinek az érzéseivel, max egy éjszakásokra hajtok.. de jobb is így, legalább nem csalódok többet és nincs fájdalom
Ameddig nem oldod meg a mentális problémádat, ami nyilvánvalóan van az itt leírt eszmefuttatásból következtetve, addig nem valószínű, hogy lesz egy normális nőd.
A világon van más dolog is, amiben lehet szenvedélyt és szeretetet, örömet találni, nem csak a párkapcsolatban. De ha te ennyire rágörcsölsz -e huszadrangú dologra, addig csak magadat taszítod mélyebbnél mélyebbre. És ahogy elnézem elég mélyen vagy már most is.
Én sem voltam évek óta szerelmes, és ez tudatos dolog, tudatosan el lehet kerülni a szerelembe esést. Nincs ezzel semmi gond. Ha neked így jó, akkor legyen.
De hogy elkezdek bosszút állni, az olyan, mintha X személytől elkapnád a HIV vírust, és mivel haragszol rá és tehetetlen vagy, X személyt nem tudod büntetni, ezért arra törekszel, hogy minél több ember megkapja, és valójában nem X-et fogod büntetni, hanem A-t, B-t, Y-t és Z-t. Gondold át, hogy ez jól van-e így. Szerintem nem. Kicsit gyerekesnek tűnik, hogy sztereotipizálsz másokat, és kollektivizálod a nőkre a haragodat a más nők által elkövetett sérelmek miatt.
1: Ez nem érdekel
2: A legjobb barátaim már 14-15 évesen szexeltek, átélték az első szerelmeiket, barátnőiket. Ami gyerekkorban történik veled, az általában nagyon benned marad.
3: Mára ezzel tisztában vagyok, persze. Sok mindenben igazat írtál. Az is volt a baj, hogy azelőtt szerettem bele lányokba, mielőtt megtudtam volna hogy ők akarnak-e tőlem valamit és nekik tetszem-e.
4: De hát ahogy írtam manapság többnyire normális, kevés szexpartnerszámú, tartós kapcsolatot kereső lányokkal fekszem le. Abban gondolom magam szarnak, hogy kevés az önbizalmam, mert még sosem volt olyan hogy egy lánnyal egyszerre egy időben kölcsönösen szerelmesek lettünk volna egymásba és együtt is lettünk volna.
5-6: Köszi a válaszokat!
7: Nem görcsölök rá úgy érzem a szex/szerelem témájára, mert az élet többi területén is megvannak a dolgaim és élem az életem. Tanulok, sportolok, jól érzem magam a barátaimmal, családommal, úgyhogy összességében az életem többi részére nem panaszkodom és tényleg nem minden időm a nőzéssel töltöm.
Azt pedig nem gondolom hogy bárkit is büntetni akarnék. Nem azért dugok meg aztán hagyok ott nőket, mert jól esik vagy ez valamilyen bosszúállás részemről. Egyszerűen csak nem tudok szerelmes lenni és mivel régen pedig nagyon is tudtam, ezt arra vezetem vissza hogy a csalódások miatt van. Nem tudom ezzel mit lehet kezdeni, azért tettem fel a kérdést.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!