Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ebből ki lehet nőni valahogy? Vagy mégis mit kezdjek ezzel?
Sajnos én reménytelenül romantikus alkat vagyok és folyton olyan dolgokban reménykedem ami ép ésszel végiggondolva irreális. Például mikor felajánlom a páromnak hogy aludjon nálam és azt mondja hogy most nem akkor folyton azon jár az eszem hogy bárcsak kopogtatna az ajtón és azt mondaná mégis itt alszik. És amíg haza nem ér szorongatom a mobilom hátha felhív hogy meggondolta magát és úton van felém. Ez annyira rossz csak fölöslegesen fájdítom vele a szívem hisz végül hiába reménykedem ez úgy se következik be. Hogyan tudom magam erről le szoktatni? Lehet ezt egyáltalán valahogy vagy ez örökre kínozni fog?
24/L
Hmm, ez nagyon aranyos :) Ne akarj kinőni belőle, szerintem is jobb így :)
24/F
Én régen pontosan ilyen voltam. Nem olyan jó ez, ahogy itt sok válaszoló hiszi. Egy-egy ilyen alkalom után borzalmasat csalódtam, frusztrált lettem, bizonytalan...stb. Nagyon kellemetlen.
Engem elég sokszor megbántottak, míg elkezdtem leszokni erről. Mostanában jutottam el oda, hogy újra szeretek álmodozni ilyenekről, de nem élem bele magam. Tényleg csak elképzelem, mint egy esti mesét, mosolygok rajta. Nem támasztok ki nem mondott elvárásokat párom felé, mert ez nem tisztességes. Mondhatni nem veszem komolyan ezeket.
A másik, ami szerintem segíteni tud, egy valóban figyelmes pár, aki tényleg meglep úgy, hogy nem számítasz rá. Megjelenik nálad, munkahelyeden, váratlan aranyos dolgokat mond, meglep egy csokival, ha tudja, rossz napod volt...stb. De ekkor is fontos, hogy ezeket ne várd el, ne követeld, de ha megkapod, értékeld és ezt mutasd is ki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!