Hogyan szeressek ki a tanarombol?

Eloszor is leszogezem, nem kerek fujolo kommenteket.

10.ben mar bejott a testneveles tanarom, de most, ebben az evben kezdett el igazan magahoz lancolni lelkiekben. En nagyon ragaszkodok hozza, de tudom, hogy soha nem kezdene ki velem, egyreszt mert feltene az allasat, masreszt pedig baratnoje van.

Viszont en elmondhatatlanul ragaszkodo vagyok. Van, mikor vegigi idegeskedek miatta, masszor meg azt veszem eszre, hogy majdnem, vagy mar sirok.

Nem tudom, hogy apakomplexus-e, szerintem csak szeretethiany, fuggetlenul attol, hogy apukamat is havonta 2× 2-3 napot latom, es, hogy amugy is bejonnek az idosebb ferfiak.

Nem vagyok kivancsi olyan valaszokra, hogy pszichologusra van szuksegem, mert ez szerintem nem pszichologiai eset... tanacsokat kernek, mit tegyek?