Történt már veletek olyan, hogy ledőlt a hőn szeretett bálványotok ahogy alaposabban megismertétek őt?

Szerintem legalább egyszer életében mindenkivel megesik.

No, de velem az is megtörtént már, hogy azt akartam, hogy dőljön le, hiszen úgysem vagyunk olyan helyzetben, hogy összejöjjön, aztán az élet rám cáfolt, és lehetőség adódott jobban megismerni egymást semleges közeg révén, nem volt tétje, és azon kaptam magam, hogy szeretem, de úgy igazán, nem csak egy magamban alkotott képet róla, és egész eddigi életemben ilyen társat akartam.

Életem során, lényegében 3 közeli barátomban nem csalódtam még. Mindenki másban igen, kiben nagyobbat, kiben kisebbet. A volt barátnőimben, a barátaimban, sőt, még a szüleimben is!

Már nem igazán tudok az ilyenen szomorkodni. Kapásból a lehetséges rosszat feltételezem mindenkiről és 90%-ban be is jön. :)