Ki vallott már szerelmet élete során pl. egy fiú/lánybarátjának? Írott vagy szóbeli formában? Hogy sült el? 21l

Én. Pofára estem. Olyan még nem volt, hogy barátságnak indult és több lett. Általában barátzónában maradtam, majd mivel nem akartam szenvedni ebben a státuszban, megszakítottam a kapcsolatot. Van kivétel, de kapcsolatom még így nem indult.

Indulásnál fontos tisztázni, ki mit akar a másiktól.

Vagy alsós 4-es osztályos koromban írtam egy levelet egy fiú osztálytársamnak, amiben szerelmet vallottam, illetve kapott hozzá egy kismacit. Elolvasta, összetépte, majd a macival együtt kihajította a kukába :D

Aztán kicsit később, kb. 7-es koromban megtetszett egy 8-os srác. Barátnőm véletlenül ismerte, elkérte a számát, mondta hogy tetszik egy barátnőjének. Srác megadta a számát, kb. 2 hónapig telefonálgattunk úgy hogy azt sem tudta ki vagyok...:D

Aztán elmondtam neki, és azt is hogy szeretem. Erre azt mondta, hogy nem akar összejönni fiatalabb lánnyal, mert mindjárt elballag. 1 héttel később összejött egy 6-ossal :D

Aztán középsuli...én voltam 10-es, ő 14-es. Csak látásból ismertem, de azt hittem tetszem neki, mert teljesen úgy viselkedett. Folyton bámult, követett, stb.

Azt gondoltam, talán félénk, üsse kavics, lépek én először. Csináltam egy szaros facet, bejelöltem, és vártam. De nem történt semmi. Oké mondom, ez még lehet nem egyértelmű így. Írtam neki, hogy szia, tudom hogy nem ismerjük egymást, de egy suliba járunk, gondoltam beszélgethetnénk. Erre ő, bocs, nem akarok ismerkedni :D

És komolyan, egyik srác sem volt egy adonisz, sőt, mindrnki kérdezgette, hogy mit akarok én tőlük, sokkal szebb vagyok náluk. Ehhez képest elég peches vagyok :'D

Na mindegy, annyiszor visszautasítottak ís megaláztak, hogy én többet nem kazdeményezek, különben is a pasi dolga 😝

Szóban is, írásban is előfordult.

15 évesen miután csalódtam egy fiúban, azt gondoltam egy másik srácról, hogy ő lesz a nagy ő. telefonon randit beszéltünk meg... talán elfelejtette, talán komolyan sem vett. Aztán napokig leste, mikor melyik busszal közlekedik, mikor ér haza, közben szerelmes verset írtam... és egyik este odamentem és a haverjai előtt a kezébe nyomtam. Tiszta ciki :o Úgy rémlik, sosem beszéltünk többet.

Aztán 1 évvel később ősszel megismertem egy fiút. "A" fiút. Sokat buliztunk együtt, szilveszteri bulin is összehozott minket a sors... szomjasak sem voltunk... és hát elmondtam neki, hogy szeretem. Csak ültünk egymás mellett, fogta, simogatta a kezemet, és közben magyarázta, hogy ő miért nem :(

Hónapokig "zaklattam", üldöztem a szerelmemmel (ez is tiszta ciki), tényleg úgy hittem, rajta kívül nem létezik más. Aztán egy éjszaka kibukott belőle, hogy ha nekem így meg úgy is megfelel, akkor lehetnénk MI. Azóta sem értem, hogy miért mondtam nemet.

Én, írásban is, szóban is, de nem jött össze.

Nem jó hirtelen ilyennel lerohanni lányt. Finoman kell közeledni felé, és a reakcióiból tippelni, szimpi vagy-e neki.

30+ /F