Van egy srác, akit eléggé megbántottam, és mostanában nem írt, viszont tegnap írt valami furát?

Aki ért egy kicsit a hasonlatokhoz, megpróbálna segíteni? Van sejtésem, de biztos, ami biztos.

Azt mondja, hogy egy olyan ketrecbe zártam, amiből nehezen tud kimászni, és ha meg is történik,

"Mindössze ideig-óráig sikerül, a láncok, a béklyó, a rácsok újból körülölelnek. Mint egy rab, akinek megadják a szabadság illúzióját, csakhogy utána még jobban összetörjék álmait."

Azt is mondta, hogy bár sokszor megmérgeztem őt, és ez

"Gyakran égetett, úgy éreztem elpusztít és megfojt, nem tudtam kiégetni magamból, sem vérrel, sem könnyel, sem fájdalommal, de megszerettem, vágyom rá, és nem hiszem, hogy élni tudok nélküle, hiszen ez a méreg mára már a gyógyszerem."

De valami mást is kapott tőlem legutóbbi alkalommal, azt írta...

"Egy betegség, egy kór, amit nem önként adtál, mégis utat talált, a testemhez, a szívemhez, a lelkemhez és az elmémhez. Egy ragály, ami keservesen markolja a szívemet, nem engedi, hogy érezzem azt, amit valójában érzek, rojtosra szaggatja lelkemet, érzeketlenné téve a te lelked apró rezdüléseire, kaparja elmémet, képtelenné tesz a figyelemre, és a testemet egy olyan lázba kergeti, ami képtelenné tesz mozdulni."

Végül egy ilyet írt, hogy

"Sajnálom, hogy nem tudom elmondani, amit érzek, gondolok, hiába szeretlek és vágyom rád ugyanolyannal hévvel és gyengédséggel, mint korábban, de szükségem van a te mérgedre, hogy kiölje belőlem a ragályt, sokkal jobban, mint eddig valaha, szükségem van a te gyógyírodra, hogy csillapítsa a kínt, amit érzek, hogy újból magam lehessek."

Szóval most voltaképp mit érez pontosan, mire utal ezekkel? Bocsánat, ha kicsit hosszú, és sejtem nagyjából, hogy mit akar mondani, de szeretném, ha egy nálam okosabb megpróbálná megmagyarázni, úgy, mint egy teljesen hülyének.