Mit csináljak a párkapcsolatommal?

Én 23 éves lány vagyok, a barátom 25 éves és 4 éve vagyunk együtt. Néha olyan tesze-tosza tud lenni és idővel változtatni is szokott az elhatározásain, tehát ha valamit mondd, azt csak akkor hiszem el, ha már meg is van csinálva :D Nem tudott rendesen soha előre tervezni. Viszont most készülünk összeköltözni. Bennem felmerült az eljegyzés, házasság, baba... természetesen beszéltünk ezekről, de annyira félvállról veszi ezeket, hogy inkább nem untatom őt ezzel. Teljes mértékben együtt tervezzük az életünket. Viszont Ő nem tudja hogyan... nekünk már csak fél évünk van hátra az iskolából, utána szeretnék más állást keresni, amivel jobban kereshetek és természetesen a barátom is, majd szeretnék egy autót, utána házat. Ezt mind elmondtam neki, még többet is, de csak egy "oké szívem"-et kaptam és mindig ezt kapom. Semmi együtt tervezés, hogy ezt vagy azt hogy kellene... Tudom, Magyarországon elég viszontagságos az élet, soha nem lehet tudni mi jön, lehet nem is együtt fogjuk leélni az életünket, élj a mának és még fiatal vagyok, éljem ki magam, meg egyéb dili hozzászólások jönnének... :D Én 28-30 éves kornál szeretnék babát, de addig semmiképpen sem, amíg önerőnkből ehhez fel nem tudunk készülni. Ez lehet jobban is kifog majd tolódni. Rengeteg tervem van, amit szeretnék megvalósítani. Mielőtt mi együtt lettünk volna, akkor is mindig terveztem. Na nem állandóan percre pontosan a napi programokat :D Hanem hogy kb. melyik héten/hónapban/évben mit szeretnék elérni vagy mit nem :D És tudni kell, hogy én rendkívülien akaratos és törtető lány vagyok, nem vagyok tesze-tosza, feltalálom magam. De úgy érzem, hogy Ő hátráltat. Nem tudok annyi mindent megvalósítani, mint szeretnék.Tudom, kompromisszumok és fel kell áldozni a kapcsolatunkért dolgokat... de én rengeteget áldoztam rá. Pénzileg, lelkileg, mindenhogy... És alig haladunk egyről a kettőre. Állítása szerint nem bírja az iramot, amit "diktálok". Ezt pl. arra értette, hogyha fejembe veszem, hogy na én most kidekorálom a szobát, akkor én ki is fogom még aznap. Vagy ha én jövőre nyaralni akarok menni, akkor fogok is (de csak vele), csak rengeteget dolgozok érte. Én egyszerre foglalkozom képzőművészettel, állatokkal, növényekkel. Néha megkérdezi, hogy tudok-e osztódni :D Pedig szerintem csak ő "lassú", mert képes egész nap a gép előtt ülni és neki ezzel el is telik egy nap. Néha azért megmozgatom és befogom a házi munkára :D

Szerintetek nagyon eltérőek vagyunk? Létezik egyáltalán olyan pasi, aki letudna foglalni? Vagy inkább valahogy vegyek vissza az "energiáimból"? :D