Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
A párom hatalmas áldozatot hozott értem. Mivel kompenzálhatnék?
A párom egy igazi karrierista nő, úgy érzem már túlságosan is elszaladt vele a ló az utóbbi időszakban. Vezető beosztásban dolgozik egy irodában, ahol rengeteg teher, határidő, felelősség és ezzel együtt stressz zúdult a nyakába. Az utóbbi pár hónapban már 12 órázott, hétvégézett, sokszor éjszakázott, hogy tartani tudják a határidőket. Ingerülten ért haza, a közös életünk lenullázódott, rengeteget veszekedtünk.
Néhány hete gyakorlatilag választás elé állítottam, hogy a munkája, vagy én. Természetesen önérzetes nőként megkérdezte komolyan gondolom-e, mert ha igen, akkor a munkáját választja. A hirtelen felindulások után sokat beszélgettünk, ő egy kicsit visszavett és őszintén szólva megsajnáltam, hogy ilyen helyzetbe hoztam és így nem elég, hogy a munkahelyén állandóan stresszel, de itthon is miattam. Imádja a munkáját, de abban egyetért, hogy ez már kicsit túlzás. Nem ő osztja be az idejét, hanem a munka mennyisége, sajnos kicsit túlvállalta magát a cég.
Beszélt a főnökével, aki nyugtázta, hogy "összetört a teher alatt", nem vesz fel több embert, hogy emberibb legyen a hozzáállás, ha nem tetszik mondjon fel. A párom felmondott. Most a felmondási idejét tölti, de úgyérzem neheztel rám, rosszkedvű, sokat sír. Ki van akadva, mert ilyen azonnali döntési helyzetbe hoztam anélkül, hogy lenne más lehetősége, ahova mehet.
Bevallom, magamba néztem és egy kicsit bánom az egészet. Szeretem őt és nem akarom elveszíteni. Megelégedtem volna annyival, ha egy nap csak 8-10 órát dolgozik, nem akartam bántani és azt sem akartam, hogy a főnöke megalázza, amiért előáll azzal, hogy nem akar ennyit dolgozni. Úgyérzem benne összetört valami, nekem viszont annál nagyobb bizonyosság arra, hogy szeret aligha van, minthogy az imádott karriere helyett engem választott. Az, hogy ezt képes volt megtenni értem, egy kicsit az én szívemet is összetörte, hogy egyáltalán képes voltam ezt kérni tőle.
Kicsit bonyolult, de van ebből kiút? Hogyan mentsem meg a kapcsolatunkat? Mindkettőnket megtört ez a helyzet, de úgyérzem most nekem kell marhára pedáloznom, hogy visszatérjen a megfelelő vágányra a kapcsolatunk.
Én is azt gondolom, hogy nem érted hozott áldozatot, hanem felhagyott az önsorsrontó viselkedéssel. Ha emiatt rád neheztel, akkor meglehetősen éretlen a gondolkodása, hiszen Ő DÖNTÖTT!
Hogy mit tegyél? Beszélgess vele sokat, kérdezgesd, vezesd rá, hogy mit szeretne és mi vezetett a döntéséhez.
Amit leírtál, abból nekem az jön le, hogy meg tudjátok beszélni egymással a dolgaitokat. Ezzel az áldozatvállalással magával is csak jót tett, még ha most nem is úgy érzi/érzitek. Beszélgessetek sokat, támogasd, hagyd most pihenni is, szeretkezzetek amikor tudtok, biztosítsd, hogy egy egészséges család-munka egyensúly megtalálásával mindenki boldogabb lesz hosszú távon, még ha kevesebb pénzből is esetleg.
Ja, az ex-főnöke is megérne egy misét.
Mióta vagytok együtt? Gyerekek is vannak? (Mert akkor azért nem CSAK miattad tette ezt.)
Amúgy , szerintem beszéld meg vele őszintén a helyzetet, mondd el te is, hogy most jelenleg mit érzel, legyél hozzá nagyon kedves, gyengéd, figyelmes, szeretettel teli, és segíts neki mindenben; munkakeresésben is. Állj mellette bármiben, és támogasd!
Nyilván a végső döntést ő hozta meg, de ettől még nem háríthatom rá teljes mértékben a felelősséget, hiszen én kényszerítettem rá.
Az építőiparban dolgozik. Elfogadtam eddig is, hogy télen szinte lógatja a lábát, nyáron pedig alig látom. Vele együtt elfogadtam a szakmáját is, abban viszont egyetértünk, hogy ez már kicsit sok volt. Vezetőbeosztásban, ha a felettesei túlvállalják magukat, nem mondhatja azt, hogy ezt és ezt nem csinálja meg, hiszen azon rengeteg pénz múlik. Megakarták tartani, mert amint pedzegette a felmondást, fizetésemelést ajánlottak neki. Erre az volt a válasza, hogy plusz 30 ezer forinttal sem lesz semmi szabadideje és ő csak annyit kérne, hogy erre az időszakra tegyenek be mellé valakit segítségnek. Akár egy pályakezdő mérnököt, aki segít neki a papírmunkában legalább. A válasz nem volt...
Én tudom, hogy neki is előnyére válik ez a döntés, szerintem ő is tudja. Az viszont tény, hogy amíg ez elő nem került, addig megbecsülték a cégénél, anyagilag is és mint munkatársat is. Ebben az évben szaladt el a főnökével a ló egy kicsit.
Nem gondolom, hogy önértékelési problémái lennének, nem látom rajta, de azért valljuk be, ha valaki napi 10-12 órát dolgozik, pörög felelősségteljes munkakörben és ezért meg is kapja a fizetését rendesen, az nyilván megijed attól, hogy otthon kell tétlenül ülnie. Én minden erőmmel azon vagyok, hogy találjunk neki új helyet még azelőtt, hogy erre sor kerülne.
A nyaralás is jó ötlet, köszönöm.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!