Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ti újrakezdenétek az ex párotokkal?
A volt pasimmal 4 évig voltunk együtt (első férfi az életemben, első szerelem), mondjuk úgy, hogy 1,5 évre szakítottunk, hébe-hóba találkoztunk, mint "barátok". Abban a 1,5 évben volt másik párkapcsolatom. Ő is próbálkozott mással. Az enyémnek én vetettem véget, mert úgy éreztem, hogy csak szexre ment ki az egész. Az ő kapcsolata pedig elvileg azért volt rossz, mert folyamatosan rám gondolt. Próbált elfelejteni, de nem sikerült. Ágyba vinni már nem tudta a nőt...elvileg pont emiatt. Nem tartott valami sokáig neki. Noha nekem 1 évig volt másik barátom. A párkapcsolatom alatt viszont én is végig úgy éreztem, hogy őt szeretem. Nem tudtam elfelejteni, folyamatosan rá gondoltam és róla álmodoztam. Az utóbbi időben (amióta vége a 2. kapcsolatomnak) újra találkozgatni kezdtünk. Ő kezdeményezett ugyan, de lehet én is visszamentem volna magamtól.
Abban a 4 évben, amíg együtt voltunk, már a közös jövőt terveztük...2 év után eljegyzett, esküvő volt a láthatáron. Azonban egy szép téli napon minden megromlott. Nem csalt meg, semmi ilyesmi. Csak kissé eldurrant az agya. Nem ütött meg, nem durva szavakkal dobálózott. "Csupán" hirtelen felindulásában úgy megszorította a kezemet, hogy könyörögni kellett, hogy engedje el. (Meg még voltak egyebek is, lehet, hogy mérvadóbbak, ha valakit érdekel, privátban elmondom.) Ez utána többször is megismétlődött, én pedig nem bírtam tovább így egy jó barátunk karjaiba menekültem. akivel kialakult a következő párkapcsolatom. Nem mondom, hogy félek tőle, mert embertől nem szokásom. Egyszerűen talán azért vonzódom hozzá, mert ő volt az első férfi az életemben. És elég komoly volt a kapcsolatunk. A másik közben sem tudtam elfelejteni, legbelül mindig is őt szerethettem.
Ahogy mostanság találkozunk ez a dolog annyira nem is jut az eszembe...de amikor hozzá ér a karomhoz, vagy simogatni kezd, na akkor igen. Ő talán nem érzékeli, hogy engem anno mennyire megbántott ezzel és mennyire szíven szúrt a dolog. Mintha nem is emlékezne rá...persze azóta 10000000x bocsánatot kért, meg szánja-bánja.
24/L ; 33/F
Ti újrakezdenétek? Második esély? Tiszta lap?
25 felett már nem tud az ember gyökeresen megváltozni, aki pedig agresszív az agresszív is marad hiába tudja pár évig leplezni. Így egy ilyen ember iránt hiába éreznék bármit egészen biztosan nem kezdeném újra.
A kérdésre válaszolva pedig exszel sem kezdenék újra, okkal szakítottam, szakítottunk. Kutyából pedig nem lesz szalonna. Csak olyan esetben kezdeném újra exszel ha mondjuk távolság miatt szakítottunk.
Az első szerelem "emléke" mindig megmarad. Néha engem is "kísért" az első, de már nem gondolok rá szerelemmel 4-5 év távlatából. Az első 1-2 év kemény volt, akkor minden egyes alkalommal tisztáznom kellett magammal, hogy továbbra se működne ha újra összejönnénk, pedig ő akarta, néha én is hajlottam rá, hisz mégis csak majd 5 évig voltunk együtt. De nem jókedvemből mondtam azt, hogy vége. Egyszerűen nem volt jövője a kapcsolatunknak. 5 év után 23-29 évesen is ott álltunk, hogy csak járogatunk és neki semmi kedve nem volt összeköltözni, pedig lett volna lehetőség rá, mindketten dolgoztunk és nem kerestünk rosszul. Akkor gondoltam át az egészet és jöttem rá, hogy még egy halom dologban nem egyezik a véleményünk, az életstílusunk csak ez a járogatás miatt nem tűnt fel. Azóta se bánom, hogy pontot tettem a végére, pedig nehéz volt az újrakezdés. De most megtaláltam azt a srácot, aki tényleg komolyan gondolja velem és nem csak járogatunk. :)
Utolsó te csak azt hiszed hogy megtaláltad,most aszt hiszed.,később ez még változni fog.
Kérdezőnek mondom,igen,benned még vannak pozitív érzelmek az exed iránt,és nagyon is érdemes újrakezdenetek.Le merném fogadni,hogy ez már nem az első kérdésed itt a gyak..hu-n. Ez a kézszorongatásos sztori nekem nagyon ismerős valahonnan.De amit itt a többség leír,hogy ex-el soha stb. ezeket ne vedd figyelembe! Ha itt kérdezel,itt ilyen válaszokat fogsz kapni.
Pszichológusok is leírták,ha eltelik több év,és közben a felek változtak,belátták egymás,és saját hibáikat,ha újrakezdik,később még sokkal jobb is lehet a kapcsolatuk mint előzőleg volt. De az interneten ti ilyeneket nem fogtok olvasni,mert a mai világunk nem erről szól,mert az a sok szennyes sz@rság amit rátok zúdítanak a párkapcsolatokról teljesen eltorzítja a gondolkodásotokat.
#11-es vagyok.
Kedves utolsó, igen, úgy gondolom most megtaláltam, mert már nem hormonoktól elvakultan ugrottam bele a kapcsolatba, hanem reálisan átgondoltam, hogy az ismerkedős fázisban megismert tulajdonságai alapján van-e esély folytatásra, komolyabbra, együtt tudnék-e vele élni évtizedeket, számíthatnék-e rá és így tovább. Meg utólag átgondolva az első komoly baráttal való kapcsolatot már az első hónapokban voltak jelek, hogy ez nagyon nem lesz jó csak a rózsaszín ködtől nem vettem észre, nem akartam észrevenni.
Az évek után megváltozó emberekről meg annyit, hogy igen szoktak, de nem agresszivitásban, hanem figyelmesebb a mindennapokban és/vagy a szexben, jobban ügyel a házimunkára. Több időt fordít a családra, stb. Valamilyen függőségről leszokik és van elég erő benne, hogy tartsa magát és ne essen vissza. Ezek inkább szokások, cselekedetek, nem pedig alapvető jellemvonások.
33 éves az ex, nem pedig egy túlfűtött kiskamasz, hogy lehiggadjon idővel. De ne legyen igazam. Végül is a bántalmazók is kezdték valahol. Előbb csak egy kis szorongatás, aztán egy pofon, majd kék-zöldre verjük az asszonyt ha nem elég meleg a vacsora.
Igen, volt már kitéve a GYIK-ra a kérdés, csak más tálalásban..és ahogy észrevettem, itt ez a nem mindegy. Nem akarok a korral foglalkozni, mert miért is tenném, én vagyok ebben a helyzetben és egyáltalán nem érdekel ki hány éves. Abban a kérdésben, amit kitettem előzőleg, mindenki csak azzal foglalkozott. Mert ott tulajdonképpen azt is leírtam, hogy ki hány éves volt, amikor megismerkedtünk...de ahogy nem írtam le, hirtelen senkit nem is érdekelt. Tálalás kérdése az egész...meghatározza az adott válaszokat...
Na de visszatérve a kérdésemhez. Igazság szerint, ha a szívemre hallgatnék, akkor adnék második esélyt, ha az eszemre, akkor nem. Mai párkapcsolatok nagy problémája, hogy szív vagy ész. És tudom, hogy az lenne a helyes, ha az eszemre hallgatnék. Ugyanakkor meg azt is tudom, hogy eltelhet bármennyi idő, ilyen pasi nem lesz még egy, aki így szeressen, ennyire törődjön velem, nem fogom tudni kiverni a fejemből...valaki írta, hogy ha a távolság miatt lett volna a szakítás, akkor újrakezdené. Valamilyen szinten amiatt is volt. Elég sokáig voltunk távkapcsolatban, 2-3 havonta találkoztunk pár napokra. Az utolsó évben összeköltöztünk, viszont akkorára már kicsit elhanyagoltabbnak éreztem magam, nagyobb pozíciót kapott a munkahelyén, többet kellett dolgoznia. A másik férfi már akkor is próbálkozott nálam, és valahogy akkor már nem úgy tekintettem rá, mint egy egyszerű barátra. A volt pasim viselkedésre meg rátett egy lapáttal, így nem is volt kérdés mi fog történni. Visszagondolva rá, csak egy érzelmi fellángolás volt részemről. 1 évig tartott az a kapcsolat, de lehet már említettem. Annak az elején tudtam kicsit felejteni, de aztán mégsem sikerült.
"És tudom, hogy az lenne a helyes, ha az eszemre hallgatnék. Ugyanakkor meg azt is tudom, hogy eltelhet bármennyi idő, ilyen pasi nem lesz még egy, aki így szeressen, ennyire törődjön velem, nem fogom tudni kiverni a fejemből..."
Menj vissza ahhoz a férfihoz,akiről ezt írtad! Vagyis ahhoz aki téged a legjobban szeret. Férfiként én ezt mondom,és egy percig sem gondolkodnék rajta,hogy visszamenjek hozzá. Nem üres szavak amiket irkáltál róla,szóval ne hagyd veszni.
Én gyerek fejjel és fiatal koromban 2x akadályoztam meg a saját szüleimet,hogy elváljanak,pontosabban úgy irányítottam a dolgokat,hogy ne történjen meg a válás,és hidd el nem bántam/bánták meg.És mert ésszel gondoltam át a jövőképet,és működött.Nem szabad állandóan a birkaszellemnek és a divatirányzatoknak hódolni.
Ami nekem egy ölelés és erős szerető érzelmi indulat az neki már fájdalmas szorítás. Pedig én nem akartam neki semmiképpen fájdalmat okozni, csak képtelen vagyok mértékkel fegyelmezni önmagam a túláradó szerelem érzésében.
Hidd el, hogy létezik ilyen és ez nem csak egy idétlen magyarázgatás. A férfi erő nem mérhető össze a női test törékenységével.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!