Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van itt olyan, akinek huszonévesen volt először kapcsolata?
én 22 voltam , párom 20 .
Tapasztalt volt de bevallása alapján annak ellnére h sosem volt kapcsolatom nagyon jól értek a nőkhöz és nagyon figyelmes és ügyes vagyok... Sok remek élménnyel gazdagodtunk bevallása alapján engem szeretett a legjobban eddig és velem érezte magát a legjobban. Nagyon szeretett és éreztette is , én is nagyon szerettem, de sajnos így is vitáztunk elég sokat , meg úgy közel egy évhez munkám miatt el kellett mennem fél évre és ott romlott meg minden , nem tudtam annyi időt fordítani rá , ő közebn másokkal is ismerkedett , ami vitaforrás lett majd ott aludt egy másik pasasnál úgy fejeződött be.....Szakítással végződött de azért örülök h megismertem rengeteget tanultam tőle és sok szép emléket kaptam , nem utálom azóta is néha beszélünk
20 évesen jöttem össze a barátommal.
Szerintem nem az volt baj, hogy ennyi idősen, ugyanakkor a bénázós rész nekünk sokat kivett a kapcsolatból.
Jó lett volna több tapasztalatot gyűjteni, mert akkor bele se kezdek ebbe a kapcsolatba.
Én 22 vagyok, de rendes kapcsolatom még nem volt. Eddig csak próbálkozások és pofára esések voltak.
Van 2 osztálytársam, egyik 21, másik 20. Nekik sem volt még semmi komoly. Szerencsére nem vagyok ezzel egyedül a környezetemben.
Nem élem meg problémaként. Több ismerősöm is szar kapcsolatban él, csak nem akarnak szakítani, mert nem bírják a magányt. Egyik ismerősömnek 16 éves kora óta 2 "komolyabb" kapcsolata volt. Mindkettőnek úgy lett vége, hogy a naivságát kihasználva palira vették a lányok. Igazából nézőpont kérdése az egész.
23 évesen volt először komolyabb kapcsolatom, előtte futó próbálkozásaim akadtak csak.
Alkalmanként éreztem hátránynak, de nem a korból adódóan, inkább azért, mert párom roppant csajozós volt előttem, és sokszor nem tudott mit kezdeni azzal, hogy merőben más vagyok, mint az addigi csajok. :) Majd' egy évig voltunk együtt, mi barátsággal váltunk el, nem voltunk igazán egymáshoz valók. Ennek ellenére nem bánom, hogy ilyen sokáig keresgéltem előtte, sok jó emlékünk van-volt együtt.
Jelenlegi kapcsolatomban pedig cseppet sem érzem a hátrányát, hogy nem volt korábban hosszas "listám" pasikból. Meg nem is nagyon akarok. :) Párom is örül neki, hogy nem voltam kamaszként "pasifaló".
25/N
20 éves voltam (és vagyok), mikor először lett barátom. Nem bánom hogy vártam vele, nem is nagyon akartam kapcsolatot, most meg összejött és minden szuper. :)Tapasztaltabb, mint én, ő 24 éves, de nagyon kedves, figyelmes. Egy éve ismertem már, mielőtt összejöttünk, és jelenleg is tart, és eléggé komolynak tűnik a dolog. Aztán majd meglátjuk.
20/l
Kb. egy hónappal 23 éves korom előtt jöttem össze az első barátommal, ő 28 volt. Azóta vőlegény státuszba lépett :). Vmivel több, mint 3 éve vagyunk együtt.
16 és 21 éves korom között volt egy iszonyat depressziós időszakom, amikor elkönyveltem magamban, hogy engem sosem fog senki szeretni, sosem fogok senkinek tetszeni (főleg hogy túlsúlyos is voltam, és ugyan szerencsére az osztályom nem közösített ki meg nem csúfolt, azért kaptam az ívet pár helyről... sajnos a családomtól is... főleg emiatt voltam depressziós, hogy ha a saját családom nem fogad el, és nem szeret, akkor más hogy szerethetne...). Aztán vhogy beletörődtem, és próbáltam más dolgokra koncentrálni az életben. Lehet, hogy segített az, hogy magabiztosabb lettem, kevésbé görcsöltem a pasitémán (addig kb. mindenki iránt fellángoltam, aki egy fokkal kedvesebb volt velem, csoporttársaktól a CBA-s raktáros srácig, hogy hátha végre megtörténik...), elkezdtem eljárni művelődni többet stb...
Kicsit meglepődtem, amikor megtalált az akkor még létező blogomon egy volt csoporttárs az egyik óráról egy évvel azelőttről, és elhívott színházba (színházas volt az óra, amin együtt voltunk, meg amúgy is kb. minden 2. bejegyzésben áradoztam arról, mennyire imádom a színházat). Először nem is akartam elhinni, és egy barátnőmet nyaggattam, hogy szte miért hívott meg, komolyan eszembe jutott az is, hogy csak barátkozni akar. Aztán 2. randin csók, és máig együtt vagyunk. Ő amúgy 5 évvel idősebb nálam.
Igazából sok minden kavargott azóta a fejemben, és sok minden változott.
-rájöttem, hogy lehet, jobban jártam, hogy később találtam egy rendes srácot, egy nagybetűs FÉRFIT, mint ha 14-15-16 éves koromban kezdtem volna éretlen kissrácokkal... megkíméltem magam a tini drámázásoktól...
-a kapcsolatunk talán azért is működik ilyen jól, mert tudom, milyen magányosnak lenni, és jobban megbecsülöm, ha van mellettem vki, akiben meg lehet bízni és aki szeret - sok olyan ismerősöm van, aki előnyösebb külsővel rendelkezik, és tinikorában is mindig volt vagy 3-4-5 jelentkező nála... ők azt sem tudták, jódolgukban mit csináljanak, ha vmi apróság zavarta őket, már hisztiztek, mert ha a pasi nem teszi meg érte, akkor úgyis ott a következő, unták magukat, teljesen aranyos, rendes srácokat dobtak el, felületesen válogattak... aztán most, 24-25-26-27 éves korukban csodálkoznak, hogy nincs egy tartós kapcsolatuk vagy egy rendes férfi mellettük
-annak ellenére, hogy ilyen későn talált rám a párkapcsolat, szexuális téren elég korán értem, de közben meg ott volt bennem, hogy érzelmek nélkül nem akarom csinálni... szóval 11 éves korom óta voltam szexuálisan teljesen frusztrált, ami a végén már nagyon kellemetlen volt... zavarban, kínosan, furán éreztem magam, ha láttam egy meztelen férfitestet (színházban, filmen, neten)... most már jóval természetesebben kezelem az ilyesmit
-azzal meg kellett birkóznom, hogy hogy kezeljem azt, ha neadjisten más férfival álmodom... az első ilyen alkalommal kb. 3 napig ostoroztam magam miatta, aztán nyugtattam le magam, és jöttem rá arra, hogy az álmaimat nem tudom befolyásolni, de amúgy is az a lényeg, ami ébren történik... meg azt is meg kellett tanulnom kezelni, hogy attól még nem lettem vak, hogy van párom, és hogy nem leszek attól rossz, ha megállapítom egy másik férfiról is, hogy jóképű
-ami meg a poén kategória: az elején annyira szokatlan volt a dolog, és annyira bezsongtam, hogy ha kézen fogva sétáltunk, kb. rádőltem... azóta is bújós típus vagyok, de ezt a rádőlős dolgot már sikerült levetkőznöm :D.
Kb. egy hét múlva 26/N :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!