Miért érzem azt hogy túl fiatal vagyok ehhez?

Én is 22L vagyok, vagyis 22N... :)

Pár hónapja költöztem össze a párommal, de meg sem fordult a fejemben, hogy korai lenne vagy hogy megbánnám, vagy hogy ki akarom élni magam, mert tudom, hogy vele szeretnék végre igazán lenni :)

Egyébként az összeköltözés nem jelent semmi ilyet, hogy kinyilatkoztatjátok, hogy együtt maradtok örökre, és nem is kell azonnal házasságra gondolni. Csak élvezni kell együtt az életet. Meg közben vezetni a háztartást, kisebb nagyobb döccenőkkel.

Egyébként is köztudott tény, hogy a párkapcsolatok a legtöbb esetben az összeköltözést követő 2-3-4 hónapban tönkremennek és véget érnek, mert itt derül ki mit bírnak együtt. Tehát nem kell házasságra gondolni, mert van innen visszaút. A lényeg, hogy az együttlakós élet alatt kiismerjétek egymást, hogy valóban legyen-e folytatás.

Elég rosszul látod a dolgokat. Talán jobb is, ha hagyjátok a fenébe.

22N

Ezek szerint nem vagy szerelmes belé ha már most az elköteleződés előtt arra gondolsz hogy nem élted ki magad.

Egyáltalán mit értesz a kiélés alatt?

2 év még nem olyan hosszú idő, érthető, ha 22 évesen nem vagy képes még ilyen szinten elköteleződni. Ettől még szeretheted a barátod.

De ha nem akarsz mást, csak őt, viszont ki akarod élni még magad, ezt hogy gondolod? Mással nem tudsz így lefeküdni.

2-es vagyok.

Nem jelenti azt, hogy együtt maradtok.

Ugyanis akkor derül ki, hogy mennyire tudjátok elviselni egymást, és utána jön a lehetőség: együtt, vagy egymás nélkül folytatjátok.

Próba az egész, lehet hogy nem bírnátok, akkor legalább hamarabb jöttök rá és nem húzzátok egymás idejét.

De nem így kell felfogni, hanem hogy szereted, és tisztán vágysz rá, hogy összeköltözzetek. Nálad nem ez van.

De ebben semmi elköteleződés nincs, bármi lehet belőle.