El kell fogadnom, hogy előbb-utóbb úgyis megcsal az adott párom és ne ebben keressem a boldogságot párkapcsolati szempontból?

A férfiak ígyis-úgyis elkezdenek vonzódni egy újabb érdekesség után, hiába legyen a párja akármilyen full jó nő. Meg fogja unni, meg egyébként is... Ezek a vadászösztönök meg minden.. Nem hiszek már a szerelemben, viszont azt hiszem lehet egymás mellett boldognak lenni mint társ. A félrepés kalandoktól függetlenül. Már nem látom, hogy létezik szerelem. Egyszerűen ez egy idióta fogalom. Szerethetjük egymást a párommal, de tudom, hogy ágyba fog bújni mással, így én is megtehetem, de attól függetlenül kitarthatunk egymás mellett bármiről van szó. Egyszerűen szerintem soha nem fogok férfival találkozni aki ne akarna más p*ncit, nem is létezik ez, tehát jobb lesz hogyha elfogadás útjára lépek. :) Egyébként is eddig még csak egy fiúm volt, szeretem is, de úgy hiszem teljesen kiismertem az embereket ilyen szempontból... Vélemények? :)

19/L