Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Volt már valaki ilyen helyzetben (lehet, hogy nagyon reménytelenben. ), mint amilyenben én most vagyok? 22L
Olyan emberek tapasztalataira lennék főként kíváncsi, aki hasonló helyzetben voltak, mint én. Van egy férfi (26 éves), egyetemen ismerkedtünk meg, már 4 éve szoros baráti kapcsolatot ápolunk. Nekem a kezdetektől tetszett, de sose léptem, mivel neki egy hosszú, 9 éves párkapcsolata van, nem vagyok olyan ember, aki belerondítana mások életébe. Sokszor találkozunk, programokat csinálunk, kb. mindent megbeszélünk a másikkal, azt is tudom, hogy csinos, jó humorú, aranyos lánynak tart. Mivel tényleg sok mindenről beszélünk, tudom a párkapcsolatának a részleteit, tudom, hogy milyen apátia jellemzi a kapcsolatukat, és habár nem mondta ki, de ismerem őt annyira, hogy szerintem már nem szereti úgy a barátnőjét, ahogy pár éve. Arra jöttem rá, hogy amit hiányol a barátnőjétől (törődés, érdeklődés, vidám pillanatok), azt tőlem kapja meg, mert pont azon dolgok hiánya miatt panaszkodik barátnőjével kapcsolatban, amikre együtt kerítünk sort. Félek, hogy csak egy pótlék vagyok, aki kitölti ezt az űrt. Mivel én többet érzek már iránta, mint barátságot, titkon abban reménykedem, hogy rájön, hogy valójában én kellek neki. Nem tudom, hogy erre mekkora esély lehet. Ha valaki 9 éve párkapcsolatban él, nem furcsa kicsit, hogy még nem kötelezte el magát 26 évesen? Sem eljegyzés, sem összeköltözés kipróbálása, csupán hétvégéket töltik együtt (2 külön városban laknak). Viszont szakítani sem szeretne vele, de ilyen lényeges lépéseket sem kíván tenni, tehát a kapcsolatukat valójában ő is ezen a holtponton tartja. Azt még hozzátenném, hogy köztünk sose történt semmi szexuális jellegű dolog, ő is olyan jellemű ember, hogy nem tenne ilyet.
Veletek történt már hasonló dolog? Mi lett a végkifejlet? Inkább ne is reménykedjek, próbáljak meg elhatárolódni? Vagy várjak még egy kicsit? Ráadásul egyedül érzem magam, de más kapcsolatba nem szeretnék úgy belemenni, hogy iránta táplálok ilyen érzelmeket, pedig jelentkezők lennének. Tanácstalan vagyok :(
Férfi is érezhet néha késztetést lelki szemetes barátnőre, mondjuk azért általában pluszban még meg is dugná, még ha jelentéktelenebb is a csajánál.
Pl. a csaja egy állandóan toppon levő, kemény, karrierista csinos nő, mellett állandóan topformát kell hoznia férfias fellépésben, megjelenésben, csaj állandóan hajtja, hogy minden téren még többet teljesítsen.
Ilyenkor egy barátnőnél sokkal egyszerűbb, jelentéktelenebb csajjal együtt töltött idő is lehet kellemes rekreáció, akinek lehet egy kicsit nyavalyogni.
#1
Köszönöm a válaszod! Ha jól értelmeztem, lelki szemetes lettem, én is ettől féltem, de mégis élvezem az összes együtt töltött pillanatot...
Szívesen. Te tudod, hogy mi a jó Neked...
Mondjuk én férfiként is bele tudom élni magam, hogy mit tennék hasonló esetben csajként.
Belenéznék a tükörbe és feltenném magamnak a kérdést, hogy olyan csaj vagyok-e csak, aki örülhet annak is, ha ennyi jut neki. (Másik csajjal levő férfira pazaroljam évekig még intim érzelmeimet, testi kielégülés nélkül, pedig még szeretőnek lenni is megalázó.)
Vagy pedig amit a tükörben látok az egy külsőre, belsőre jó nő, aki emiatt könnyen lehet önérzetes, nem kell megaláznia magát, mert sikeres férfiak körében is versenyképes.
Hát igen, csak a szívemnek nehéz megmondani kiért dobogjon. Azzal nincs gond, hogy alábecsülném magam, nem gondolom, hogy rossz nő lennék... :)
Gondolkoztam amúgy már azon is, hogy rákérdezek a dolgokra, megbeszélem vele a gondolataimat, de ha tényleg csak panaszkodós-pletyizős barát vagyok, akkor nem akarnék ezzel mindkettőnk számára kellemetlenséget okozni. Ő barátként is nagyon fontos a számomra.
El kell mondanod neki mit érzel.A pasi két fél kapcsolatból rak össze egy egészet és ezzel mindkét lányt becsapja ha nem is direkt módon.
Te egy olyan csaj vagy aki könnyen boldog lehetne és mégis egy helyben tipródsz.Máris 4 évet elpazaroltál a fiatalságodból.Tudom,hogy ez túlzásnak tűnik hiszen jól érzed magad vele,de ha jól értem nem szexelsz még csak nem is csókolózol senkivel a legaktívabb éveidben.Csak az a pár óra boldogság jut neked amit vele tölthetsz.Látatlanban mondom,hogy ennél sokkal többet érdemelsz.
Akkor leszel magadra igazán mérges ha elmondod a fiúnak mit érzel és ő erre úgy reagál,hogy na végre én is ebben reménykedtem.Ennek a dolognak a végére kell járni,így vagy úgy de meg kell találnod a boldogságot mert megérdemled.
Talán még nem is voltál szerelmes?Lehet,hogy még soha nem volt működő párkapcsolatod,akkor nem is tudod miből maradsz ki.
Szerintem ez a fiú soha nem fog lépni,ha te nem teszel semmit akkor elmegy még így 4 éved.
Köszönöm a kommenteket, nagyon aranyosak vagytok, hogy próbáltok segíteni így ismeretlenül is... :)
(kezd megdőlni az az elméletem, hogy gyakorikérdéseken a vicceskedő, "trollkodó" emberek vannak többségben).
Volt már hosszabb kapcsolatom nekem is, 4 évig tartott, ő volt szexuálisan az egyetlen ember az életemben, nem sokkal az említett férfival való megismerkedésünk előtt ért véget a párkapcsolatunk. Kezdetben erre a férfira csak úgy gondoltam, mint barátra, hiszen nekem is kellett egy kis regenerálódás az egész középiskolás időszakomon átívelő kapcsolatom után, hiába váltunk el békésen. Ezek az érzéseim, amiket kifejtettem az utóbbi 2-2,5 évben kezdtek el jobban fellángolni. Azért is vagyok így összezavarodva, mert látom, hogy valóban jól érzi magát velem, megdicsér, milyen csinos vagyok, elmondja, hogy mennyire szeret velem lenni. Öleléseket váltottunk, két puszival köszöntjük egymást, volt olyan is, hogy megmasszíroztuk egymást. Olyan fura ezeket így leírni, mintha visszamentem volna az időben, egy bizonytalan tinilány szintjére, de ezek a dolgok annyira jól estek nekem... De közben meg azt látom, hogy a barátnőjével való kapcsolatát semmilyen irányba nem alakítja.
Ahogy visszaolvasom ezt a hozzászólásom, most tűnik fel nekem is, hogy valóban csak egy nagyon jó barát, pótlék lehetek, és ez nagyon fáj. :(
Ahhoz mit szólna, ha valaki utánad érdeklődne, ismerkednél más pasival, randizgatnál mással? Ha féltékeny lenne, vagy zavarná, akkor biztos hogy ő is többet érez már, csak lehet még nem tudja. :-)
Amúgy igen abban lehet valami hogy ennyi ideje együtt vannak, ennyi idősek és még semmi. Bár ha most 26 éves és 9 éve vannak együtt, akkor 17 éves volt, amikor összejött a barátnőjével, gondolom egyetem alatt nem szeretett volna megházasodni.
Nyilván nem akart egyetem alatt, de még most sem kíván semmit lépni, mondta, hogy nem akarna összeköltözni, és eljegyzésen, sem hasonló dolgokon nem gondolkozik.
De régebben azt is elmesélte, mennyire szerette a barátnőjét és vele képzelte el a dolgokat, viszont manapság semmi ilyet nem mond, nagyrészt panaszkodik, vagy elmeséli, hogy mit csináltak éppen hétvégén. Utóbbi esetben úgy tűnik számomra, hogy lehet lesz még jövőjük nekik együtt...
Viszont titkolózni egyáltalán nem titkolózik előttem, ha épp keresi a lány telefonon, akkor is válaszol a hívásra, előttem beszél vele. Hallottam már őket civakodni is, vagy éppen kedvesen beszélni egymással. Mikor érdeklődött más is irántam, és találkoztam egy fiúval, akkor egyébként erőteljesen érdeklődött, de nem tudom, hogy azért, mert amúgy is megbeszéljük egymással a dolgainkat, vagy mert volt a dologban kis féltékenység is.
Egek, mintha magamat olvasnám.
Bár lehet, én vagyok a ritka madár, de hozok neked pozitív élményt, hátha érsz vele valamit. :-)
Volt egy ismerősöm, szinte ugyanilyen szituban. Öt évig voltunk barátok, neki ez idő alatt végig kapcsolata volt (hat éves), hasonló jellemzőkkel, mint nálad. És én persze nem akartam belerondítani. :) A különbség nálunk annyi volt, hogy messze éltünk egymástól, főleg telefonon/neten tartottuk a kapcsolatot, a csaj is tudott rólam, hogy barátok vagyunk a párjával és kb. mindent megbeszélünk.
Lényeg a lényeg, mi egyszer egy talin összegabalyodtunk, sokáig borzolgattuk egymást, de nem jöttünk össze, semmi szexuális jellegű, nem akartam harmadik lenni. Utána ő visszament a barátnőjéhez és közölte, hogy mégis szereti.
Egy hónapra rá otthagyta végül - átgondolta a dolgot, a sok év kényelme volt a kulcs... aztán összejött egy másik csajjal. Én ekkor szakítottam meg minden kapcsolatot vele.
Kb. két hónap után megkeresett, hogy hiányzom. Megpróbáltuk újraépíteni a barátságot, végül olyan jól sikerült, hogy azóta együtt vagyunk. :-)
Kicsit hosszan írtam, de a lényeg, hogyha kölcsönös a vonzalom, akkor lehet megéri megvárnod. Attól, hogy lelkiztek, még nem feltétlen vagy szemetes.
Bár nem árt jelezned, hogy mást is el tudnál képzelni ideális esetben vele. :-)
25/N
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!