Adjatok valami tanácsot, fogadjam el, hogy ez a helyzet, vagy szakítsak és lépjek tovább? Volt valaki hasonló helyzetben?

Kicsit hosszú, de kérlek olvasd végig! Fél éve vagyok együtt a barátommal, jól megvagyunk, veszekedni se szoktunk. Nem távkapcsolat, viszont az ő munkája miatt csak hétvégén tudunk találkozni. Hét közben sem beszélünk sokat, nagyrészt miatta. Érzem, hogy szeret, mert ha együtt vagyunk, akkor minden jó és ki is mutatja, viszont hétköznap olyan néha, mintha kb nem is lenne. Sokszor jó ha 2 szót beszélünk. Olyat is szokott csinálni, hogy ha neten beszélünk akkor szó nélkül eltűnik 2 órára, pedig tudja, hogy utálom az ilyet, mikor nem szól. Próbáltam hozzászokni a helyzethez, hogy ritkán tudunk találkozni és beszélni, de egyre inkább úgy érzem, hogy halványulni fognak az érzelmeim, ha ez így megy tovább. Én tényleg szeretem őt, és ki akarok tartani mellette, de néha úgy érzem, hogy nem fog menni. Ő az első igazi kapcsolatom, nem szeretnék megint egyedül lenni, de hosszútávon nem tudok megmaradni egy ilyen kapcsolatban. Szerintetek mit tehetnék? Ha valaki volt hasonló helyzetben, ti mit csináltatok? Kérlek segítsetek! :/ 21/L