Éreztétek már azt az érzést, amikor azt a személyt veszted el akit kezdetektől fogva szeretsz és védesz? 17/l

Olyan rossz érzés ha arra gondolok , hogy megint elveszíthetem őt :( Egyszer már összejöttünk két évvel ezelőtt, de valaki nem akarta és bemesélt neki valamiket :\ Azt mondta komolyodjak meg . Most itt vagyok két évvel később ,halálkomolyan . Nem tudok egykönnyen beilleszkedni sehova se már . Most újra összejöttünk de elég nehéz vele. Nem volt azóta komolyabb kapcsolata nem igazán tudja , hogy mit is kéne tegyen . Nem szereti ha a barátnőmet emlegetem vagy az egyik haveromat. Le sem tudom írni , hogy milyen érzés ez :\ A barátaim szerint nem szeret annyira mint en őt s kezdem azt hinni , hogy igazuk van . De mikor vele vagyok azokba a ritka pillanatokban érzem , hogy szeret. Ő azt akarja , hogy tudjunk ketten is" hüjéskedni " mert tényleg nem csinálunk semmi nagyot csak beszélgetünk s sétálunk stb... De vele valahogy nem tudok hüjéskedni . Mit tegyek ? Tudom hisztisnek hangzik de már nem kezdem bírni :( Mert ha nem keresem én akkor ő alig keres s én nem szeretek nyomulni . De tudom , hogy nem használ ki .