Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogyan közeledjek hozzá, ha ő szándékosan kerül?
Van egy srác, aki nagyon bejön de úgy igazán.
Viszont a haverjának meg én jövök be és már el is mondta nekem, de én mondtam neki, hogy csak barátok vagyunk és nem akarok tőle semmit ezen kívül. Akkor volt egy kis dráma, sírt nekem a srác meg sort meg minden. Megegyeztünk, h mivel nem akar elveszíteni mindentől függetlenül barátok maradunk. Azonban nekem nagyon tetszik a haverja. Megőrülök érte teljesen. Nem azért mert olyan jól néz ki, csak egyszerűen a kisugárzása, a természete mindene. De érzem rajta, hogy távolságtartó a haverja miatt. Mit tegyek? Nem akarom elengedni vagy feladni. Volt már hasonló helyzete valakinek? Mit csináltatok?
18/L
Megkérdezném magamban a helyedben, hogy mennyit a másik srác barátsága nekem? És hogy bejövök-e a haverjának?
Ha csak ilyen "mondvacsinált" a barátság a másikkal, nem nagyon mélységes és komoly, akkor elmondanám neki, hogy a másik srácért vagyok oda, és vagy elfogadja, ha netán összejövünk, vagy nem.
Ezt a tanácsot férfiként írtam neked.
Most komolyan? :D
Igen nem néz ki jól, legalább is nekem nem jön be. Nincsen meg köztünk a kémia. Nem vonz benne semmi. Nem tehetek róla. Nem szeretnék olyannal randizni aki iránt semmi érzelem semmi vonzalom nincs. Csak összetörném a kicsi szívét (így is sírt nekem amikor elmondtam az érzéseimet) még jobban ha húzgálnám előtte a mézesmadzagot, hogy na jó menjünk el egy randira lássuk mi lesz, bár tudom, úgy se lesz semmi, mert közben is csak a haverjára gondolok. Viszont ha őt meglátom, úgy kezd verni a szívem, hogy szédülni kezdek :D Azt várom, hogy mikor találkozunk már újra. Minden zenéről ő jut eszembe. Mindig a társaságát keresem. Imádom a mosolyát, a kezét, a szemeit, a hangját...áhh mindenét. Ilyen állapotban még csak esélyt se tudnék adni a másiknak.
Miquel!
Légyszíves, kímélj meg a hülyeségeidtől! Pont érzelmekre alapozva írtam a választ! A külsőségeknek nem sok köze van a komoly érzelmekhez. De szerintem ezt nem pont neked kéne mondanom...
" A külsőségeknek nem sok köze van a komoly érzelmekhez."
Nagy vonalakban csakugyan így van. De közelebbről megvizsgálva a kérdést, más derül ki. Mi a külsőség? Látvány, szag, érintés, hallás. Ha ezen négyesből mindegyik semleges, vagy enyhén pozitívba hajló érzéseket vált ki, akkor valóban igazad van, és a külsőségek innentől nem játszanak. De ha akár csak az egyiktől is feláll a szőr a hátán, akkor bizony bukott a mutatvány.
És akkor még nem beszéltünk arról az ösztönös vonzódásról/közönyről/taszításról, amivel embertársaink irányában viseltetünk.
"Miért az kell, akinek nem kellesz? Aki meg felajánlkozik, miért nem adsz lehetőséget legalább?"
A nagybátyám közelít a 80-hoz. Nagy motor-fan, többszáz lovas Hondákkal, meg Yamahákkal jár, amikor beköszönt a jó idő. Megteheti. Mi gondolsz, mit szólna hozzá, ha arra kérnénk, hogy ezután inkább az dédunokája gördeszkájával falja kilométereket, csak azért, mert az már amúgy is megvan, és nem kell megvennie?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!