Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit gondoltok, miért viselkedik így?
Kislányom két hónapos, igazi tünemény. A párom viszont pár hete úgy viselkedik, mintha idegenek laknának a házában. Eleinte babusgatta, szeretgette velem együtt, simogatta, és köztünk is elcsattantak csókok, szeretkeztünk is. Olyan boldog voltam! Egészen addig, míg pár héttel ezelőtt ki nem pattant nála valami, és egyszerűen kifordult magából. A babánkhoz alig szól, annyi, hogy megpuszilja egy nap kétszer: mikor elmegy, és mikor hazajön. Közös vacsoránk után csak levágja magát a tévé elé, és bár még mindig megcsókol, mikor megérkezik, érzem, hogy ezt amolyan kötelességből teszi. Velem lehet a baj talán? Fáradt vagyok persze, ott a sűrű szopiztatás, a kelés és eleve az, hogy gyökerestül megváltozott az életünk, de nem sárkányosodtam el, és azt a keveset, amit felszedtem, leadtam. Foglalkozom a külsőmmel, a lakásban rend van, vele is foglalkoznék, de egyszerűen elfordul. Morcos, megkérdeztem, mi a baj, de csak annyit mondott, hogy a munkahelyi stressz, ráadásul hozzá kell szoknia, hogy így megváltozott minden. Olyan, mintha az egészet megbánta volna... :( kislányom apás is, de nem megy oda hozzá, nem veszi fel, ha sír, szinte csak én megyek oda, hogy megsimogassam, vigasztaljam. Mi lehet a gond?
29/L
válasza:A munkahelyi stressz simán lehet egyik ok, Titeket folyamatosan látva tudatosul benne, hogy már nem csak saját boldogulásáért kell helyt állnia, és ha munkahely stresszes, akkor ez a gondolkodásban elég központi szerepet kap.
A másik: írod, hogy "házában" "párod" ebből arra következtetek, hogy nem a felesége vagy, és nem közösen megteremtett otthonotok van, hanem az az övé. Ez esetben pedig felmerül a kérdés, hogy tervezte-e, hogy így alakuljanak a dolgok (hosszútávon veled közös élet, közös gyerek), vagy csak most utólag próbál hozzá viszonylag jó képet vágni.
válasza: válasza:Basszus... :S
Ilyenkor nem tudom mit szoktak mondani, de próbáld optimistán felfogni a dolgot, amennyire csak tudod.
Van egy pici babátok. A szerelmetek gyümölcse, egy kis lelkecske, amely miattatok jött a világra. Mert akartátok. Aztán megszületett, persze mostmár hárman vagytok, már nincs a "Te és Én" hanem van a "Mi" a család!
Mikor összeköltöztetek avgy mikor tudtátok, hogy érkezik a pici, akkor hogy reagált a párod? Veled együtt örült? Izgatott volt pl a névválasztásnál vagy a kiságyvásárlásban? Veled együtt izgult a szülés előtti napokban?
Hogy mi történhetett vele, azt nem tudom. De sok dolog közrejátszódhat.
1. valóban stresszes a munkahelye
2. talán felkészületlennek érzi magát az apaszerepre
3. lelki válság ( a szülés utáni depresszió a férfiaknál is kialakulhat, ugyanis ő háttérbe szorul és most minden a baba)
4. fél attól, hogy kárt tesz a piciben (sok apuka nem meri felvenni a babát mert fél hogy fáj neki vagy árt neki, stb)
5. feltűnik neki hogy a legszexibb csaj is csak egy test és ezt kiábrándítónak tartja ( sajnos ilyen is van)
Mindenképpen beszéld meg ezt vele. Hétvégén csinálj egy esti vacsorát, addig a kicsit vidd el anyukádékhoz vagy tesóhoz, családtaghoz. Legyetek kicsit kettesben és beszéljétek meg.
Kommunikáció nélkül egy kapcsolat semmit nem ér.
Neki is ki kell vennie a részét a gyereknevelésből, neki is gondoskodnia kell róla. Ilyenkor neked még pihenésre van szükséged, mi van ha legyengülsz és ágynak dőlsz? Akkor rá hárul minden feladat...
Szóval kommunikáció. Ez az alapkő egy kapcsolatban bárki bármit mond...
Próbáld meg! Ha nem hajlik rá, sajnos akkor viszont szépen el fogtok hidegülni egymástól. :(
Kívánom, hogy ne így legyen. És a párod felnőjön végre ehhez a feladathoz...
Köszönöm a hasznos válaszokat!
#1: Már jó ideje együtt élünk, és abszolút így terveztük. Úgy értem, hogy ő ösztönzött, hogy költözzünk össze, mert én eleinte kicsit félénk voltam.
Ezek lehetséges szempontok... azon, hogy esetleg félne, még nem gondolkodtam el, lehet. A munkahelyéről csak annyit tudok, hogy van egy kollégája, akivel feszültségben vannak, de jól kijön a többiekkel, főnökével, jól teljesít, pár hónapja elő is léptették. Én is izgulok ám, hogy már hárman vagyok, még nem szoktam hozzá teljesen... hiszen ez nekem is éppolyan új, hogy már nem csak én vagyok meg ő, hanem a baba is. Hogy már majdnem minden érte van.
A hétvége egy kis kettesben levéshez tökéletes lesz. :) remélem, hogy sikerülni fog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!