Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Segítség, beleszerettem a legjobb lány barátomba?
Eddig is voltak kétes érzelmeim, de most már még jobban felerősödtek. És nem tehetem meg azt, hogy szerelmes legyek belé, mert az egyikünknek sem tenne jót, legalábbis nekem nagyon rossz lenne, mert utána nem tudnánk egymásra nézni úgy, mint régen. Igaz, fizikai értelemben hatalmas távolság van köztünk, de lelkileg egy milliméter sincsen közöttünk. Ő az egyedüli, aki tud segíteni, ha bajom vagy problémám van és természetesen ez fordítva is igaz.
Volt, amikor a mi városunkban volt, pont az őszi szünetben volt, de akkor nem engedték az ősei, hogy találkozzunk. Az a napom teljesen felesleges volt, felkelni sem kellett volna. Reménykedtem, hogy hív majd, hogy még is találkozhatunk, mégsem történt meg...
Egyszer rákérdeztem, hogy mit gondol rólam. Mondta, hogy okos, megértő személy vagyok, akiben megbízhat, akire támaszkodhat. (De úgy érzem, hogy átverem azzal, hogy nem mondom el, hogy kétes érzéseim vannak iránta.)
Mostanában azon kezdtem el gondolkodni, hogy lehet, hogy jó ötlet lenne meglepni pár hét múlva. Igaz, szeretném is, de nem is, hogy rájöjjön mindenre.
Teljesen kétes érzések keringenek bennem, talán azért, mert még barátba, egy olyan személybe, aki meg tud érteni és el tud fogadni teljes egészemben. (én 18/f, ő 15/l)
1-es vagyok
#5
Hosszú évekig volt a legjobb barátom. Megvolt a bizalom, nagyon mély és napi szintű volt a kapcsolat. :) A korkülönbség miatt nem gondoltam volna, hogy érdeklem. És volt párom is. De mi is mindenről tudtunk beszélni és mindig számíthattunk egymásra. Aztán 3 éve nyáron bevallotta, hogy évek óta szeret. Nem is értem, hogy tudott várni eddig és miért nem mondta korábban. :( De ekkor még kapcsolatban voltam. Nagyon fontos volt nekem mindig és szerettem is (bár nem szerelemmel -akkor még-), de úgy éreztem, hogy becsapott. Így egy jó ideig megszakítottam a kapcsolatot vele. Utólag kiderült, nagy hiba volt. :( Többet lehettünk volna együtt, és ezt nagyon sajnálom. :( De idő kellett. Vége lett a kapcsolatomnak (nem rögtön). És amikor ismét megkerestem hónapok múlva egy esemény kapcsán, akkor egy nap alatt az az időszak megsemmisült olyan értelemben, hogy a magam köré felhúzott falat sikerült lebontania órákon belül. A kibékülés nyáron történt. Életem legszebb nyara volt. :) Elválaszthatatlanok voltunk, éjjel-nappal beszéltünk hosszú órákon át. :) Majd találkoztunk 3 hét után, és elmondta, hogy mennyire komolyan gondolja velem. Megpróbáltuk. :) Rájöttem arra, hogy mennyire fontos nekem és nem tudtam addig, hogy valakit így tudok szeretni. :) Azóta is együtt vagyunk. :)
Szóval kedves Kérdező, én a saját tapasztalatom kapcsán azt tanácsolnám, ha szereted, akkor próbáljátok meg, mert a saját boldogságodat gátolnád az ellenkezőjével. Én tudom, hogy hiba volt megszakítani a kapcsolatot vele, ha tehetném, akkor változtatnék rajta. Ha ennyire egy hullámhosszon vagytok, akkor ha egy pár lennétek, még jobban ki tudna teljesedni a dolog. :) Nekem úgy tűnik, mélyek az érzéseid. :) A távolság, nem akkora akadály. A korkülönbség miatt egyetemen volt már. Igyekeztünk megoldani. :)
1-es vagyok:
Én is szilárdan elhatároztam,hogy nem szeretek belé, mert féltem attól,hogy nem lesz olyan a kapcsolatunk, mint volt, esetleg elveszítem; ettől féltem a legjobban. Csakhogy ilyen nincs a szivednek nem tudsz parancsolni. :) Ameddig makacsul küzdtem az érzéseimmel, addig nagyon szenvedtem. De, amikor utatengedtem nekik, akkor olyan látványosan "kivirultam", és sugárzott rólam a boldogság. :)
* nincs, a szivednek nem tudsz...
* utat engedtem
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!