Tanácstalan vagyok, mégis mit tegyek most?

Távkapcsolatban vagyok egy fiúval lassan egy éve. Talán nem is igazi kapcsolat, mert nem igazán volt ez nekünk kimondva és nem is hivatalos, mivel az egyetem miatt távol van és nem tudok utána menni a saját sulim miatt. Neten ismertem meg és azóta nem telik el úgy nap hogy ne beszélnénk. Jött már hozzám sokszor, kimondjuk hogy szeretlek és teljesen olyanok vagyunk mint egy pár (ez nagyon gyermetegnek tűnhet, de ha nem lennék teljesen kétségbe esve nem is írnám le, de már nem tudom mi legyen). A problémám az lenne, hogy sajnos nagyon hamar beleszerettem. Még soha senki iránt nem éreztem ilyen hevesen, így még jobban fáj hogy azt érzem.. nem úgy érez ahogy én. Megbeszéltük már hogy ő nem szerelmes, csak szeret mert neki több idő kéne együtt és a kérdésem egyik fele is erre tartozni. 1. Egy év, sok találkozás és mindennapi beszéd után lehetséges hogy lehet még? Ezt leírni olyan szomorú, mert bennem van a baj, ezek szerint nem vagyok elég jó hogy így érezzen. Sokszor van az hogy még én egész nap beszélnék, hallgatnám a hangját, találkoznék amikor csak, ő nem így van ezzel. Nem ír sokat, nem kérdez, mintha nem is érdekelné belőlem más csak hogy lefeküdjünk (nem jutottunk el addig), csak akkor figyel rám teljesen ha valami ilyesmi a téma. Ha felhozom és kiverem a balhét akkor meg tagadja, mondja hogy szeret csak ő nem az az érzelmes típus. Nagyon fáj mert annyira szeretem de ez tönkretesz :( 2. Mit tegyek?