Bele lehet halni?

:-D :-D De édes vagy! :-D

Ezen az alapon kihalt volna már az emberiség ... a mononukleózist szinte mindenki elkapja egyszer életében, van úgy, hogy nem is tud róla :-)

Az Eppstein-Barr vírust az emberek többsége elkapja valamikor élete folyamán, de a többségél tünetmentesen lezajlik a fertőzés. (Erről találsz bőven információt a neten, ha érdekel.)

Ha ki is alakulnak súlyosabb, vagy kevésbé súlyos tünetek a lappangási időszak után, és diagnosztizálják a mononukleózist, egy egészséges immunrendszerű ember szervezete képes legyőzni a fertőzést, és a májfunkciós értékei is helyreállnak néhány héten héten belül.

A helyedben betartanám az orvos tanácsait, és fejben is a teljes gyógyulásra koncentrálnék.

Azt meg őszintén szólva nem értem, hogy mit változtatna az, hogy együtt maradsz-e azzal, akitől elkaptad a vírusfertőzést vagy sem, ha egyszer már bekerült a vírus a szervezetedbe.

Milyen tanácsokat kaptál az infektológustól, aki kezel?

Szerintem tegyél fel neki minden olyan kérdést, ami foglalkoztat, hogy megnyugodhass, reálisan lásd a helyzetet, és meg tudj tenni mindent a mielőbbi teljes gyógyulásodért.

A mononukleózis általában annál súlyosabb, minél idősebben kapja el valaki. Én 36 évesen betegedtem meg benne. Lázam csak először volt, aztán már csak állandó hőemelkedés. Begyulladt a mandulám, a háziorvos félrekezelt antibiotikummal, majd miután a májértékeim is elmásztak, herpeszgyanúval utalt be kórházba. A kórházban konkrétan kiröhögték, hogy pont a mononukleózist zárta ki, amikor a vérleletem egyértelműen arra utalt. A máj értékeim már két nap után kezdtek visszaállni, ám ezután a gerincvelő következett, minek következtében a fehérvérsejtszámom esett vissza egészen a veszélyes határértékig, ezért elkülönítettek, hogy ne kapjak el semmi másodlagos fertőzést. Biztattak, hogy bármelyik nap megindulhat újra felfelé a fehérvérsejtszámom, ugyanúgy, ahogy a májértékeim is hamar javulni kezdtek, de ez csak három hét alatt következett be. Utána kiengedtek, de a lépem és a májam még jó darabig meg volt nagyobbodva és fél évbe tellett, mire a laborom visszaállt a teljesen normál tartományba. Amúgy némi gyengeségen meg fáradékonyságon kívül ez többet nem befolyásolt.

Tök mindegy, hogy együtt maradsz-e azzal, akitől kaptad vagy sem, mivel már bent van a szervezetedben a vírus, mindig benne is marad, tehát te is tudsz fertőzni a későbbiekben.

Egyébként teljesen be akarjátok frászoltatni a kérdezőt? :-D

"A mononucleosis autolimitált betegség és nem igényel kezelést, általában 2–4 héten belül spontán gyógyul. A másodlagos fertőzés kivédésére antibiotikum, egyéb szövődmények (garatödéma) elkerülésére esetleg rövid ideig kortikoszteroid adagolható. Tüneti kezelésként láz– és fájdalomcsillapítók, klórhexidines, hidrogén-peroxidos öblítés jöhet szóba."

Egyébként az igaz, hogy felnőtt korban veszélyesebb, gyerekeknél akár tünetmentesen is lefolyhat ...