Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Hogy folytassam ezután? Könnyíthet valami rajta?
A kapcsolatfüggőség túlzás volt, bocsánat, nem kaparok kapcsolat után és nem megyek minden szarba bele, csak hogy legyen valakim, de a lelki jólétemhez szükségem van egy párra, akiben bízhatok, akivel testi-lelki társak lehetünk, mert enélkül nem érzem teljesnek az életem. Ez pedig nem kényszer, hanem szükséglet, amit nem tartok rossznak vagy ha az is, akkor sem szeretnék változtatni rajta. A kérdés egyébként is arra vonatkozik, hogy a kapcsolaton hogy tegyem túl magam és mit kezdjek a megszokott viselkedés maradékával az "új" életemben.
Egyébként köszönöm a választ és hogy ezzel felhívtad a figyelmem a téves fogalmazásmódra.
De, pontosan a kapcsolatfüggőséget írtad le....
Ha magadban nem vagy jól meg, nem vagy egész egyedül, akkor az vagy bizony.
Szerintem párra kb mindenkinek szüksége van,de amíg nincs,azt is tudni kell élvezni,e nélkül is lehet teljes élet,tudván,hogy társ is lesz,ha eljön az ideje.
1 hónap am is kevés idő szakítás után,főleg,ha 3 évig együtt voltatok. Nem feltétlen kell szántszándékkak pártalálás miatt ismerkedni,hagyhatsz magadnak időt. Anno én is az exemet kerestem másokban egy ideig,amíg ez így van nincs értelme pl randizni. Aztán 8 hónapra rá megismertem új vkit,ex már eszembe se volt. Na akkor éreztem,hogy készenállok.
Szakítás utáni idő egy tök 'jó' önismereti időszak is lehetne,amilyan fejlődési időszak.
Költőnő? -nek:
A kapcsolatfüggőség az a szó szerinti függés attól, hogy kapcsolatban legyen valaki. Ez nem az amit leírtam, ez mentálhigiénés szükséglet. Leírtam, hogy _nem_ kaparok kapcsolat után és nem állandó kényszer hogy legyen valakim, tehát nem vagyok kapcsolatfüggő. Egyébként pedig ha az lennék se mennék sokra azzal, hogy "ezzel kezdj valamit" meg "ettől szabadulj meg" mert a kérdés nem arra vonatkozott, hogy milyen jellembéli/pszichológiai/szociális szükségleteimet kellene átformálni, hogy jól érezzem magam úgy ahogy vagyok :D
De köszönök minden eddigi választ
Jó, nekem mindegy, mi gondolsz, 3 éve foglalkozom a függőségekkel:))
A jelenlegi helyzeteden pedig pont az változtatna, amit többen írtak előttem; ha a személyiségeden próbálnál változtatni. Mert valószínűleg h jó eséllyel ez az egész csak kivetülés, pótcselekvés ...
De mondom, mindegy nekem h minek címkézel és mit.
A lényeg az, h minderről egyedül te döntesz.
Szia.
Velem egy hete szakított a barátom.
Én csak egy dologgal tudok könnyíteni a dolgon. Nem tudom, hogy dolgozol-e, vagy tanulsz még, de ez a két dolog ami nekem segített. Reggel 4-kor kelek, dolgozom 5-ig ha hazajöttem az iskolai dolgokra koncentrálok, 10 fele pedig alszom. Nem mondanám ezt életnek, de másképp úgy érzem, nem bírnám ki. Még pár hét és jobb lesz.
Használd ki az alkalmat, ha nincs munkád, menj el diákmunkára, még ha pár napra is. Vagy kezdj el egy új dolgot, pl: nyelvet tanulni.
Remélem tudtam segíteni, de írj nyugodtan privátot és ott beszélgethetünk még.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!