Nem tudok választani két pasi között patthelyzetbe kerültem és jelenleg döntésképtelen vagyok. Szerintetek mi legyen?

Együtt élek a párommal már 7hónapja és 1hónap múlva lenne az esküvőnk. Szeretem a páromat. Tulajdonságai:

- Házias

- Kedves

- Aranyos

- Megértő

- Hirtelen haragú

- Kissé balhézós

- Mindig csak a saját érdekeit nézi a másiktól csak elvár ő pedig alig add valamit is.

- Haszon leső ha nem kap nem is add.

- Mindig csak a rosszat nézi a másikban

- Elnyomja a másikat és csak önös érdekei vannak nem képes önzetlen lenni.

- Megszokások embere

- Pontos

- Bűnbak kereső ( mindig a másikat hibáztat mindenért)

- A munkahelyén nyuszi othon meg diktátor aki elnyomja a másikat

- Alkalmazkodó

- Ragaszkodó ( ezt pedig nagyon szeretem benne)

- Az anyjával szemben úgy ahogy meg véd de sajnos nem eléggé mert az anyja egy balhézós nem képes elfogadni minden ok nélkül csak a rosszat nézi bennem. ( Az anyja 65éves és a fiának én vagyok az első igazán komoly kapcsolata és miattam költözött el othonról egy garzon lakásba csak hogy egy utcában lakunk az anyjával sajnos. aki az első perctől kezdve nem volt kedves se rendes velem az anyja hasonló tulajdonságokkal rendelkezik mint a fia annyi különbséggel hogy én vagyok a gyűlölt nő aki elvette az egyszem gyerekét tőle és az anyja mindenbe bele akar szólni abba hogy mit főzők és hogyan vezetem a háztartást és hogy kiszolgálom-e a fiát. ( de megjegyzem én is dolgozom tehát nem a párom tart el engem) és folyton össze akar ugrasztani minket ellenzi a házasságot mert nem akarja fel dolgozni azt hogy a fia már felnőtt. (a párom 26éves) az anyja mindig érzelmileg akarja manipulálni őt hogy nehogy elveszítse és mindenről tudni akar ami a fiával kapcsolatos miközben én egy senki vagyok és semmihez semmi közöm de szolgáljam ki a páromat és legyek mindig rendes és jó lány miközben az anyja engem mindenek szó szerint le hord és nem tisztel és semmibe vagyok nézve akármit teszek fizetem a számlák felét ( mível minimálbért keresek 8órás munkával így nem telik sok mindenre így próbálom a legolcsobb kajákat venni hogy ne legyek minuszba és legyen vésztartalékom ha akármi történne velem és az anyja azt várja hogy minden héten én húst csináljak bele szól abba hogy én nekem mit kéne főznöm az én pénzemből!)

A párom szavakkal meg véd de az látszik rajta hogy ahogyan viselkedik hogy azt várja tőlem amit az anyja volt idő amikor csak én gondoskodtam a hétvégi kajáról és ő nem. pl. elmondtam neki hogy ne járjon kocsival mert egy 20ezer a benzín és 2havonta még gyorsan is megy és 30ezer a bírság és aztán nyavalyog hogy nincs pénze hanem menjen busszal és legyen bérlete mert 7ezer a kombinált bérlet és jobban megéri de ő lusta busszal járni mert akkor hamarabb kéne felkelnie hiába sporolna vele 13ezer ft-ot és mindig nyavalyog a pénz miatt meg az anyja is mondta neki még a kapcsolatunk elején hogy minek akar ő sporolni ha eddig amig ő othon élt nem akart sporolni semmin se akkor most se tegye én meg mondtam hogy de most már kéne ha mi ketten együtt élünk és normálisan akar élni jó lenne.

Az anyja folyton csak a hibát nézi bennem és sosem akart nyítni felém csak feszt magáról beszélt hogy sajnáljam hogy ő most egyedül maradt mert a fia elköltözött és én miattam költözött el ... próbáltam nyítni de olyankor feszt csak azt nézte mit tud kiforgatni ellenem a szavaimból hogy én legyek a rossz ő meg a jó és elegem lett a játszmáiból hogy megy a verseny hogy ki szereti jobban a fiát stb. mert én mindigis egy felnőtt kapcsolatott akartam ahol nem én nekem kell egy anya szerepet játszanom mert a társam nem a gyerekem hanem felnőtt ember én meg nem szolga vagyok hanem majd ha gyerekem lesz azt akarom kiszolgálni de nem a nő feledata minden hogy ő gondoskodjon mindenről miközben a másik semmit se csinál mert ez kihasználás és közben meg az anyja feszt csak a rosszat nézi bennem eleve van belső viszály mert nekünk is meg van a magunk baja egymással mert hullám völgy a kapcsolat van amikor nagyon jó de van amikor nagyon rossz és még az anyja is tetőzi a heti 3szoros balhézásával amit el kell tűrni a munka mellett.

2hónappal ezelött megismerkedtem egy fiúval ( a párom mellett) akinek a szülei normálisan állnak hozzám és nagyon megszerettem mert rendes srác akire lehet számítani és van humor érzéke és tud bánni a pénzzel. ( még nem feküdtem le vele) megszeretett engem és akár össze is költözne velem ha úgy alakulnának köztünk a dolgok.

Csak két baj van vele 1, sovány típus és nekem ez nem igazán jön be. 2, Annyira még nem ismertem ki hogy tudjam meg védene-e ha úgy alakulna a dolog, és azt sem tudom mennyire kellenék neki mennyire lenne velem a rosszban mert a mostani párommal több rossz dolgon vagyunk túl mint jón és szeretjük egymást csak ízsonyúan sok a kapcsolati próblémánk ami részben miattam van részben meg ő miatta aki nagyon nehezen tud leválni az anyjáról mert sokszor képes az anyja manipulálni őt és utálom hogy hol azt mondja hogy írányítsam mert ő nem tudja mit tegyen és sokszor meg azt mondja én ne mondjam meg hogy ő mit tegyen mert nem szereti ha írányítják mikor milyen helyzetben mit mond. Amikor el akartam hagyni a páromat mert nagyon rondán össze vesztünk féltékenységében bántott engem és kárt tett a laptopomban és elköltöztem tőle 3napra abban a 3napban folyamatosan vissza akart szerezni feszt hívogatott és mindent mondott csak hogy vissza szerezzen a végén azzal zsarolt hogy meg öli magát ha én nem megyek hozzá vissza így vissza mentem hozzá mert nem tudtam eldönteni hogy most valóban akarja-e vagy csak zsarol.

Akit meg 2hónapja ismerek nem tudom róla hogy mennyire kellenék neki miket tenne meg értem és miket nem mert csak 2hónapja ismerem és nem tettem ki igazán próbáknak hogy tudjam nem-e hagyna el az első kudarc után vagy az első balhénk után egyszóval ő nekem a bizonytalan aki nyugodt és eddig még jó de még nem ismerem igazán. A párom meg biztosnak nézz ki hiszen 1hónap mulva házasodnánk de valahogy tele vagyunk próblémákkal az anyja minden áron szét akar választani bennünket mindenbe bele akar szólni és csak a rosszat nézi bennem a párom meg hirtelen haragú és túl érzékeny de ennek ellenére szeretem mert úgy érzem hogy mellette biztonságban vagyok mert szeret és szerelmes vagyok belé. Csak nem tudom hogy mit kéne tennem hogy valahogy olyan próbák elé kéne állítanom az új srácot hogy megtudjam mennyire lehetne rá számítani és hogy ő mennyire vesz komolyan stb. mert nem akarok rosszul választani mível a szívem azt mondja maradjak a párom mellett mert szeretem de az eszem azt mondja túl sok rosszat kaptam már két oldalról hogy többet kíbirjak és hogy váltani kéne egy nyugodtabb normálisabb emberre. És mível az eszem mást mondd mint a szívem ezért nem tudom mit kéne tennem. Anyám azt mondja válaszam az új srácot mert ő normálisabb persze mert az elején vagyunk mindenek de mi van ha a rosszban nem lenne mellettem és cserben hagyna? Az a baj hogy nem ismertem ki eléggé ahhoz hogy azt mondhassam ő kell.

De megszerettem annyira hogy ne akarjam meg bántani ezért vagyok patthelyzetben :(