Volt már veletek olyan amikor besokaltatok egy kapcsolattól később mégis megbántátok hogy szakítottatok?

3 évig voltam a barátommal 16 éves korunk óta,elsők voltunk egymássnak mindenben,mindent egymással beszéltünk meg szinte nem volt olyan amit nem mertünk egymássnak elmondani,szerelmek mellett legjobb barátok is voltunk egyben.Persze előtte is ismerkedtem más fiúkkal de soha nem fogott meg ennyire senki,csak ő.Nagyon belevoltam zúgva az elején szinte minden percbe vele lettem volna amit ő nehezen viselt régen.Már közös jövőt terveztük de kb. fél éve valami megváltozott köztünk.Most is szeretem de azóta nagyon sokat változtak a dolgok egyre többet vitázunk és már besokalok ettől.Pluszba ő egyre inkább csak ragaszkodik hozzám minden percbe velem lenne de nem hagyja hogy a családommal vagy a barátaimmal legyek mert abból is vita lesz,bár ez érthető hiszen elvesztett egy embert aki fontos volt az életében és én támogattam amennyire tudtam de már nem bírtam.Nem tudnám magam más fiúval elképzelni és nemis vágyokrá, de egyszerűen már nem tudok úgy hozzá állni mint régen besokaltam.Jelenleg csak a barátaimmal érzem jól magam és tudok egy kicsit ki kapcsolódni.Még csak 2 hete hogy mondtam neki hogy legyen vége de nagyon hiányzik és nagyon rossz nélküle.Persze nagyon megviselte de teljesen tanácstalan vagyok most ezt éreztem jó döntésnek,mivel egyre inkább ő is "beleőrült" ebbe a sok veszekedésbe.Szerintetek meg bánom később hogy szakítottam vele vagy mit tehetnék ha meg gondolnám magam és vele akarok lenni?Nektek beválltak az ilyen szünetek ha voltak,talán segíthet nekünk is ő is össze szedi magát és énis kicsit függetlenebb leszek?A segítséget előre is köszi! 19/L