Fiuk, ha jó a szex a lánnyal és látjátok, hogy igyekszik szeret titeket! + 100%-osan hűséges Miért kell megcsalni? És miért nem lehet bevallani ha már lebuktatok?

ha valakit megcsalnak az azért történik, mert valamit nem kapott meg a kapcsolatában.. értelmetlen kérdés

a bevallásról pedig annyit, hogy vannak olyan gerinctelenek akik még erre sem képesek

ma 12:47

Igen lassan részletekben de itt az igazság. a nők többször csalják meg a pasikat, mert ugye a pasik nagy dumagépek és olyat ígérnek a nőnek amit nem lépnek meg a kapcsoaltban, a nő ilyenkor bosszúból lép félre. MErt ez rendesen sérti a pasik egóját.

Egy nő alapból romantikusabb beállítottságu mint a pasik többsége. Ezért a lelki, érzelmi részre sokkal több hangsulyt fektetnek és ebből konfliktushelyzet is kialakulhat.

Egyik fél sem bünösebb a másiknál ez a fajta vétség telejsen egyenlően oszlik meg.

A nők köynebben találnak pasit a pasik meg nem sajnálják a pénzt k*rvázásra költeni... 1-1 :))

Mindenki azt harsogja, hogy a nők is meg a férfiak is többségükben megcsalják a párjukat. Ezzel én is egyet értek, előbb utóbb az emberek többsége félre fog lépni.

Én is ezt tapasztalom az ismerőseim között és ahogy telnek az évek, úgy látok egyre több ilyet.

Tehát tök simán levonhatjuk a következtetést, hogy ez az általános és nem az örök hűség.

Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy az emberek félelmetesen képmutatóak, főleg azok akik leszólják a félrelépőket.

Megmondom miért:

A többség ezt csinálja, akár tetszik, akár nem. És sokunknak erre nagyon jó oka van még akkor is ha ti ezzel nem értetek egyet.

Elmondom a saját történetemet, nyilván sokféle van, de tökmindegy.

Van egy kapcsolatom, nagyon szeretem és tisztelem a páromat. Nagyon jó ember, jó barát, de pocsék szerető. Van egy gyerekünk is egyébként, de erre csak egyszer fogok hivatkozni a későbbiekben.

Szóval Ő nagyon nagyon szeret engem, én is szeretem őt. Az a fajta ember, akivel tényleg végig lehet élni egy életet. De borzasztó az ágyban.

Mit tegyek?

Ha elhagyom boldogtalan lesz ő is, én is.

Ha félredugok, együtt maradunk, boldog lesz ő is, én is.

Ha nem dugok félre, de együtt maradunk, frusztrált leszek, goromba, előbb-utóbb elmarom magamtól, ez talán még az első verziótól is rosszabb, fájdalmasabb.

És most a gyerek:

A gyereknek az a jobb, ha elvált szülőkkel nő fel, vagy az, ha boldog családban - ahol egyébként az apa félredug titokban, diszkréten (és nem prostival)- ráadásul fiúról van szó, akinek pláne kell az apja.

Ja és igen, ha a páromnak igénye lenne rá, nem zavarna ha félrelépne.

De most akkor ezzel mi a fene bajotok van? Miért patkányoztok le? Gondolkodni luxus?

Szerintem nyitottabb és őszintébb kapcsolatokkal sokkal kevesebb lenne a válás és a boldogtalan ember. A régi berögzött demagóg baromságok miatt a sok hülye inkább szakít, mint félredugjon és boldog legyen a kapcsolatával. Inkább szakít, félredug, és boldogtalan lesz. Gratulálok, bölcs dolog.

Nem kell egyből ítélkezni mindenki felett. Vannak persze szélsőséges példák, de most próbálok nem erről beszélni.

De biztosak vagytok benne, hogy azok az emberek, akik ilyen erkölcsösre neveltek titeket, valóban eszerint éltek, vagy csak ezt mondták, mert ez a társadalmi elvárás? Én konkrétan tudok olyan ismerősömet, aki a megcsalásról hasonlóan vélekedik mint a többség, patkányozik, gerinctelenezik, miközben azok az emberek, akiktől ezt gyerekkorában tanulta, bizony félredugtak. Konkrétan tudom az anyjáról és az apjáról is.

Most akkor nem álszent dolog? Olyasmit tanultatok meg, amiben még azok sem hisznek, akiktől tanultátok.

Lehet lepontozni, nem érdekel. Ha csak 1-2 ember hajlandó gondolkodni, már megérte leírni.

Na de nem mindegy, miféle körökben vannak az ismerőseid. Azért mert neked olyan ismerőseid vannak, akik félredugtak x idő után, vannak bizony nem kevesen a világban, akik pusztán saját de partnerük tiszteletére sem lép félre. Ez a mai neoliberális felfogás, hogy egyből szakítsunk, de az is az, hogy ha nem akarjuk (mert igazából az esetek 80%-ban megtudnák oldani az emberek a konfliktusaikat párkapcsolatban) megoldani a problémákat, s ekkor lép be a félredugás ténye. Mert ugye egyszerűbb pofán köpni magát az embernek, mint belenézni a tükörbe és elgondolkodni azon, hogy mit is csinálok és miért teszem.

A megcsalásra nincs ok. Maximum generalizált ok. Persze vannak problémák egy kapcsolatban, és alá is írom, ha a szex nem jó, akkor megette a fene az egészet. De könyörgöm, ha minden ember így gondolná (és egyre inkább ez a tendencia, sajnos a magadfajta kommentelők is erősítik ezt), hogy a félredugás a megoldás, akkor az sokkal brutálisabb családromboló hatású, mint ha ugyan nem dugnak félre, de nem felhőtlen a családi élet. Mert gondolj bele: a gyereknek még az is jobb, ha a szülei kapcsolata mondjuk nem felhőtlen (mert adott esetben rossz a szex), minthogy azzal kelljen már fiatalon szembesülnie, hogy apa vagy anya félrekefél. Mindent meg lehet oldani. Még amit nem, azt is. Legfeljebb elválással. De az elválást sem kell tragédiaként felfogni. Rengeteg olyan embert ismerek, akik (szerintem jól tették), inkább elváltak, mert nem értettek egyet (akármi nem működött a kapcsolatukban), minthogy csalják egymást és ennek következménye a gyereken csapódjon le. Így legalább tiszta sor a gyereknek is, hogy apa-anya szereti őt, de jobb így mindenkinek. Ahol meg a korábban említett ugyan nem felhőtlen házasság megmarad, azért abban is lehet úgy élni, hogy a gyerek szeretve legyen és ha kellőképpen intelligensek a szülők, akkor ezt meg is tudják oldani. De szerintem annak nincs értelme, hogy félrekúrjon egy szülő. El sem képzelik, egy gyerek szenzorja milyen erős. Simán érzi, rájön, ha apa vagy anya fura, nincs otthon sokszor. A gyerekek érzékenyebbek, mint a felnőttek hiszik.

"Ha elhagyod, boldogtalan lesz ő is, én is"

Hazudsz. Mert te lennél a legboldogabb, ha nem kéne suttyomban kefélned, hanem szabadon csinálhatnád. Mint írtam, ettől még szerethetitek a gyereket és tisztelhetitek egymást. Ki tudja, még lehet ő is megtalálná azt az embert, akivel szexuálisan is összeillik. Ehelyett áltatod magad ezzel a demagóg szöveggel. Pont ez a demagógia.

"Ha nem dugok félre, de együtt maradunk, frusztrált leszek, goromba, előbb-utóbb elmarom magamtól, ez talán még az első verziótól is rosszabb, fájdalmasabb."

Tudom, hangsúlyozom ismételten, a szex nagyon fontos dolog, de neked egy gyerek is ott van. És ha a gyerek lelkiállapota azt kívánja meg, hogy együtt maradjatok, akkor nem a szex kell, hogy mindenáron az első helyen legyen nálad. Adj lejjebb az egódból. Vagy akkor lépd meg azt, amit mondtam. Váljatok el békében és élhetsz, ahogy akarsz titkolózás nélkül.

Szerintem egy tisztességes szakítás sokkal emberibb, mint egy tisztességtelen félredugási sorozat.

Biztos vagyok benne, hogy apám és anyám sosem dugott félre eddig, már huszonéves vagyok, és hidd el, engem igen nehéz megvezetni. Ezt mások mondták. Eleve nem is nagyvilági életűek a szüleim. Nem nagyon járnak el otthonról, csak ritkán. Szóval nem kamunevelés eredménye vagyok.

És azzal sem értek egyet, hogy az erkölcs a lehetőségek hiánya. Számtalan lehetőségem lett volna nőket dugni, de nem tettem. Mert én szerelemből szeretkezem. Nem izgulok úgy fel valakire, ha közömbös érzelmileg számomra.

Amit te írtál, az pedig csak egy példa. Példát pedig mindenre rá lehet húzni, mondani.