Új kapcsolat lehetősége áll fenn, hogy végre kitörjek a mostani, rosszból! Mi a helyes döntés?

Van,vagy volt egy négy éves kapcsolatom...Az a probléma,hogy egyszerűen ellapososott az egész,a párom (férfi,24 éves)nem volt kompromisszumképes,nem lehetett vele megbeszélni dolgokat.Közös jövőt nem tervezett,csak a kifogások mentek részéről...(pedig ő is dolgozik,én is,sőt nagyon jól keresek)4 éven keresztül én járogattam le hozzá (a szüleivel lakik),ő szinte sosem jött,szintén kifogásokat keresett,hogy a munkája nem engedi,stb.Holott én többet dolgozok,mint ő.Próbára tettem,két hónapja nem mentem le hozzá,hátha annyira hiányzok majd neki,hogy lejön hozzám...De nem így lett.Valószínűleg ha szeretett volna annyira,mint mondja,jött volna,nem? Én húsz ezreket költöttem arra,hogy hívogassam telefonon,rengeteget utaztam,ami nincsen ingyen ám...ő facebokon elintézte,ha akart valamit.Két hónapon keresztül azért nem mondom ,hogy nem keresett,mert írt néhányszor.Hogy mikor megyek,stb.Régen hatalmas szerelem volt.Ma már bennem ennek nyoma sincsen.Kiölte.Anno eljárogattunk rengeteg helyre,az elmúlt fél évben sehol nem voltunk.Arra fogja,hogy most nem kapott sok fizut (holott sportfogadásokra havi 40 ezreket költ)stb.Zárójelben megjegyzem,hogy még az ágyban is "lerendezett" 10 perc alatt!És ami a legfájóbb a 4 évben,hogy egyszer terhes voltam,de azt mondta,hogy nem tudjuk vállalni,ne tartsuk meg...lehet így utóbb ez volt a jobb döntés,a kapcsolatunkat tekintve.Bármi történt,mindig én voltam mindenért a bűnbak.Vele semmit sem tudtam megbeszélni,pedig hányszor le akartam ülni vele,hogy hozzuk helyre a kapcsolatot!Számtalanszor figyelzemtettem,hogy még nem késő,hozzuk helyre...de mostmár nagyon is késő.Megismertem egy férfit,aki büszke rám,a tenyerén hordoz,úgy szeret,ahogy vagyok,és a szöges ellentéte annak az embernek,akivel 4 évig voltam.Ez egy igazi férfi végre!Tervez velem,fülig szerelmes,és úgy érzem,én is jó úton haladok,hogy az legyek újra.Minél többször beszélek vele,és minél többet látom,annál jobban úgy érzem,hogy Ő kell nekem.De amikor ír a párom,elbizonytalanodok mégis.Nagyon fáj kimondani a másiknak,hogy vége,ennyi volt...az érzések nem múltak még el bennem nyomtalanul,ebben biztos vagyok..Megpróbálhatnám helyre hozni még egyszer,de tudom,hogy felesleges minden szó.Lehet,hogy az új kapcsolat lehetőségére kéne koncentrálnom? Miért nem tudom kimondani,hogy legyen vége?Pedig nem találkoztunmk 2 hónapja,nem jön...még cuccaim is vannak nála.De lehet inkább azokat is hagynom kéne?Mert ha lemegyek hozzá,felkavarodik bennem minden...Mit tegyek?