Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van barátnője, de mégis úgy érzem engem akar. Szerintetek?
Segítsetek kérlek!
Nem olyan régóta ismerem a srácot, egyetemen vagyunk csoporttársak. Már a gólyatáborban éreztem a közeledését, de akkor még nem tudtam, hogy kapcsolatban van és lazán flörtöltünk egymással, sokat beszélgettünk, gondoltam alakulnak a dolgok...aztán kiderült, hogy elég régi, 3 éves kapcsolata van, ő 19, én 20 vagyok. Igazából túltedtem magam a dolgon, barátként kezeltem azóta, de a legutóbbi bulin feltűnően közeledett felém, jobban mint eddig bármikor. Megállás nélkül bókolt, és le nem vette rólam a szemét. Táncoltunk, és bár nemtörtént semmi "extra" egyszercsak fogta magát éskijelentette, hogy hazamegy! A magyarázat rá az volt, hogy olyan szinten beindítottam a biológiáját, és úgy vonzódik hozzám, hogy inkább haamegy mielőtt olyat csinálna amit nem szabad neki...elképesztően hűséges srác, főleg ha a mai tendenciákat nézzük, de amikor a barátnőjéről kérdeztem, hogy miért nem láttuk még; vagy hogymiért nem hozza el sehova, mindig kitérő és furcsa válaszokat kaptam.
Szerintetek lézethet olyan, hogy nem akar velem összejönni addig míg együtt van a barátnőjével, de szeretne és ezért szakít vele?? A megnyílvánulásaiból azt érzem, hogy az ő kapcsolatuk márnem az igazi...
Szerintem csak maradj vele olyan, mint eddig. Úgy értem, hogy emiatt ne tarts távolságot, ne lépj visszább, csak csináld amit eddig.
Azért a 3 év nem rövid idő. Biztos nagyon nehéz neki. Azt a lányt egyszer nagyon szerethette, ragaszkodott hozzá, aztán most valami elromlott és itt vagy mellette te, aki nyilvánvalóan felkeltette az érdeklődését. Sürgetni semmiképpen se sürgesd szerintem, egyelőre legalábbis. Aztán ha esetleg eljutna egy olyan szintre, hogy úgy érzed húzza az agyad, már egyértelmű, hogy akarna tőled valamit, mégsem tudja mi legyen, akkor mondd neki, hogy döntse el mit aka. De ez a pillanat még nem jött el.
Én is voltam hasonló szituban, azzal a különbséggel, hogy nekem is volt barátom. Mi hamarabb szakítottunk egy kicsivel, a páromnak meg kicsit nehézkesebb volt az elválás. Egyértelmű volt, hogy a barátnője és köztem ingázik, nem tudja mi legyen, és egy idő után azt mondtam neki, hogy döntsön, mert ezt így nem bírom tovább. Végül nyertem. :)
"És szerintetek kezdjek el "úgy" nyitni felé? vagy az még korai lenne?"
Attól függ, mennyi ideje jártok össze.
Mi az egyik fiúval (ez volt érzelmileg a legintenzívebb eset) hetente egyszer egy napot együtt töltöttünk, sporttal kezdtük, azután ettünk, azután elmentünk színházba vagy moziba, társasággal és előtte vagy utána kettesben is voltunk, azután hazamentunk, ökörködtünk, zenéltünk, filmet néztünk, masszíroztuk egymást, ölelkeztünk és elaludtunk, reggel együtt mentünk iskolába.
Eközben persze számos olyan eset történt, mint mait Te is leírtál. Ami magyarázatra szorult volna és nem szabadott volna érzelmileg és kommunikációban nyitva maradnia. Szerintem 3-4 ilyen eset után - és miután neki IS volt elég ideje értékelni ezt magában, már nem szabadna ezen a szinten lebegtetni a kapcsolatot anélkül, hogy ki ne mondanátok, hogy mi van, a történtek mik, és akkor most ezek után mi a terv; döntésnek kell születni. Nem javaslom, hogy 2 évig csináld ugyanezt, mint én...:) Mert ez ennyiben marad, nem lesz belőle kapcsolat. Dűlőre kell vinni a dolgot. Ha képtelen megbeszélni és értékelni és Téged megtiszteni avval, hogy döntést hoz és beavat a veled kapcsolatos terveibe, akkor nem tart magával egyenrangúnak, a saját érzései fontosabbak szamara a Te erzeseidnél, és hiába vársz 3 hónap helyett 3 évet, ebben nem fog változni semmi.:S
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!