Elcsesztem a helyzetet, vagy Ô a hibás? SAD LOVE STORY. Volt már valaki hasonló helyzetben?

Egy sráccal november óta tetszünk egymásnak. Láttam rajta, de sosem mondta ki, inkább csak játszott velem. Szerelmespárt alakítunk egy Tamási Áron darabban, egy suliba is járunk. Ô szeptemberben lesz 19, én 16 leszek decemberben, és kilencedikes, ô tavaly ballagott volna, de kint volt egy évet külföldön. Én lassan belezúgtam, de neki barátnôje lett januárban. Márciusig le voltam ejtve, aztán újra jött, és irogatott, meg beszélgetett velem, és mind fizikailag, mind verbálisan flörtölt velem, de sosem elég egyértelmûen. Viszont bókolt. Aztán nagyjából minden szavamon vagy tettemen besértôdött, és lassan kezdett kikészíteni a dolog, végül még az ismerôseim közül is kijelöltem a facebookon júliusban. De akkor is irogatott. Provokált. Csak úgy semmi elôzmény nélkül írta, hogy szép vagyok. És volt barátnôje... Aztán szakítottak július végén. Egy hétre rá írta nekem, hogy 'mizusjág?' mire azt mertem válaszolni, hogy 'Mi lenne? Nyaralok' Nos, ezután egy jó kis felszínes veszekedésbe kezdtünk. A végefele átváltott ilyen furcsa stílusba. 'Most úgy viselkedtél, hogy elkéggé ambivalens érzéseket sugároztál felém. hát megkérdezem. mit érzel irántam? Azt, hogy utálasz és képtelennek érzed ezt az egészet, vagy pedig azt érzed irántam, hogy érdemesnek de kicsit buckásnak érzed ezt az egsézet de képesnek. A kérdésem nem abban az értelemben jött fel ami általában elő szokorr jönni, hogy most szerelmes vagy-e vagy mi, hanem ilye egyszerű indíttatás van mindennek a háta mögött. ezt gondolom és leírom mert muszáj.' Aztán leírta, hogy 'Számomra fontos vagy. Volt egy idő amikor beléd voltam zúgva csak tudod az akadályko..tehát ezért sem akarom ezt vezsni hagyni, mert megkedveltelek.

úgyhogy még azért bízom a hajnalban.' Erre én: 'na jó.... volt egy idő, akadályok? Ilkára gondolsz? Vagy mi a jó égre? Hát akkor jó éjszakát....' 'nem feltétlen rá gondolok. Meg múló volt. Amúgy arra, hogy te 9es leszel én 13. na én megyek Sári. Azért remélem nem bántottalak meg. Aludj jól' Ezután már nem írt. Jó, nyers voltam, de ezután nagyon sok üzenetet hagytam neki, kedvesen. Tudok még valamit csinálni? Októberben a társulatunk meg Erdélybe három napra, szeptember 18-án meg kezdôdnek újra a próbák, késôbb elôadások... Azt mondta, olyanok vagyunk mi, mint a mágnes. Marhára nem értem ôt. Ott voltam több mint fél évig... Egyébként 13-án láttam ôt egy szôke lánnyal besétálni egy bevásárlóközpontba. A várból jöttek. Nagyon félek. Az én szerelmem még mindig kitart, és nagyon szenvedek miatta. Felejtsem el, vagy van remény? ( Akit érdekel a részletes sztori, annak szívesen megírom, de hosszú! )