Van ennek így értelme? Folytassam vele?

Anno barátomat egy helyes, önbizalommal teli srácnak ismertem meg, aki nem fitogtatja az erényeit. Jó ideje ellenben folyton a saját igazát hajtogatja minden helyzetben. Ami nem is lenne baj, hiszen álljon ki a dolgaiért. De ez egyre inkább átcsap egoista, nárcisztikus megnyilvánulásokba. Minden szituációban csakis ő lehet a legjobb. Többször is kifejtette, hogy az a szak, amin ő tanul az sokkal jobb, min az enyém. Természetesen az ő családja is sokkal érdekesebb. És sorolhatnám, hogy mikben van előrébb a többi embernél. Most nem vettek fel mesterképzésre és elég rosszul érintett és megmondta, hogy ne sajnáltassam magam. Amikor neki nem sikerült esetleg egy vizsgája akkor összedőlt a világ.

Régebben teljesen magabiztosnak éreztem mellette magam, mintha egyenlő felek lettünk volna. Most meg próbál felém kerekedni. Ha valamiben kifejtem a véleményem, szinte rögtön ugrik rá, hogy ellent mondjon. De szerinte akkor jó egy kapcsolat, ha nem értenek mindenben egyet a felek. Ezzel én is így vagyok, de ő már-már sportot űz ebből.

Van ennek így értelme? 2 éve ismerem és sose fordult volna meg a fejembe, hogy külön váljunk most meg egyre inkább. Régen annyira tökéletesnek tűnt a szememben, de mióta folyton a saját tökéletességét bizonygatja, egyre kevésbé tűnik annak. Néhány ex-barátom is hasonlóan egoista volt és pont ezzel a viselkedésével állt be a sorba közéjük is. Ti mit tennétek? Sajnos nem vagyok az a típus, aki könnyen megnyílik ilyen téren, de amikor próbáltam utalni arra, hogy nem kellene így csinálnia akkor, csak vállat ránt és mondja, hogy ő ilyen, ez van.

22 L.