Két férfit szeretek, mit tegyek?

Köszi a közhelyeket... tényleg. Köszönöm a szándékot. De én tényleg MINDKÉT FÉRFIT SZERETEM! Az elsővel 6 éve ismerjük egymást, egy éve járunk, február óta vagyok a jegyese. Nem szeretnék bonyolultan fogalmazni, de a mi kapcsolatunkban az agapé dominál, vagyis a szeretlek, mert szeretlek. Fogalmam sincs miért, halálosan, végzetszerűen, nem elsősorban azért, mert valamilyen. Persze szépnek találom, és társnak sem utolsó, de vannak olyan hibái, melyek valahol a tűrési határom küszöbén táncolnak. Ha nincs velem, minden olyan üres... A másik férfit nem olyan régóta ismerem. Majdnem egy éve hallottam róla először, a találkozás ellenben igen sokat váratott magára. Ő az, akitől remegni kezdek, azt is elfelejtem kivagyok, és ha nem figyelek oda magamra, akkor csak olvadozok... Igazi szellemi társ, és, és... ő az, akiről egy listát tudnék írni, hogy miért szeretem, teljesen racionális indokokat, csupa jó dolgot. Persze a hibák belőle sem hiányoznak, de őt valahogy barátként is, és szeretőként is imádom. Ő... rabul ejtett a személyiségével. Ővele még nem szeretkeztem, de több csók elcsattant már, és volt egy kis simogatás...

A jegyesemmel az első csók meghatározó volt, de már valahogy kevesebb energiát fektet az ilyesféle dolgokba. Azt mondja nem szereti az előjátékot... háhá... nem is bosszantom már ezzel magam. Viszont ezzel a másik férfival... az első csók eget rengető volt. Az ajka puha, finom, a mozdulatai óvatosak, de határozottak. Belül úgy éreztem felrobbanok. Volt minden, atombomba, hurrikán, villámlás, mennydörgés, tűzijáték, virágsziromeső, amit akartok... Ha hallgatnék arra, hogy az első csók döntő, és abból lehet következtetni a további kapcsolatra... akkor őt választom. Ha figyelembe venném, hogy a nő inkább a fülével szeret, őt választanám, mert csodás hangja van...

De én képtelen vagyok ilyen dolgok alapján dönteni! Az egyikkel nyugis minden, mégis van benne valami nyugtalanító, a másik izgalmas, sokoldalú, mégis biztonságban érzem magam mellette. Az egyik ételek terén válogatós, a másik ínyenc... Ami hiányzik az egyikből, megvan a másikban. Egyszerűen mindkettőt akarom, de egyikőjüket se szeretném a szeretőmmé, úgymond alárendeltté tenni... Vergődök... fogalmam sincs mit tegyek

Nem félek attól, hogy még alig ismerem, és ezért csalódhatnék a második férfiban. Tudom, hogy jó ember, ha ajtócsapkodóssá válna a szitu(amit nem hiszek).. az nem hinném, hogy elsősorban rajta múlna. Inkább saját magamtól tartok. Attól félek, hogy az új kapcsolatban csak izgalmat keresek... Mert abban az esetben előfordulhat, hogy a jegyesemmel véglegesen véget érne a kapcsolatom, a másik pedig néhány hónap után elvesztené az újdonság erejét... és vele is szétmennénk.

A helyzet az, hogy nincsenek ábrándjaim. Mindkettőjüknek jobbat kívánnék magamnál, ha az önzésem engedné... Már túl vagyok azon, hogy a mesékben higgyek... Márpedig az lehetetlen, hogy mindkettőjüket megkaphassam. És nem azért, mert ilyen nem létezik, hogy két férfi és egy nő, vagy fordítva... több ilyenről is hallani manapság. Azért inkább, mert mindkettőjük jelleme ellent mond ennek. (ó igen, csak hogy tudjátok, az enyém nem, mert azt sem árt tudni, hogy régebben a jegyesem szeretője voltam, tehát osztoztam már férfin... úgyhogy ne mondjátok nekem, hogy fordított esetben blabla...)

Az egyik halálosan féltékeny rám, a másikról pedig egyszerűen csak nem tudom elképzelni... És hogy ki az közülük, aki nélkül nem tudnám elképzelni a további életem? Mindkettőjük. De ha muszáj választani, akkor a jegyesem. A másik férfival pedig maradnék barátságban, munkakapcsolatban, egy jó ismerősnek..