Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Ostobaság, ha még mindig vágyom a szerelemre?
30-as, családos nő vagyok. A férjemmel évek óta csak kínlódunk egymás mellett, de válni nem akar, állítólag szeret, de nagyon rosszul. Évek óta boldogtalan vagyok vele, pedig már rengeteg mindent megpróbáltam. A válást én vetettem fel, de végül kiegyztem vele egy együttélésben a gyerekeink miatt. Elég kultúráltan csináljuk, kívülálló meg nem mondaná, hogy társbérletről van szó inkább.
Lett szeretőm, titokban, de még így se kerek a történet, mert vele ugyan nagyon jól érzem magam, de ennyi (ő nem vágyik szerelemre és nem is tudunk eleget találkozni).
Bánt, hogy nem tudom egy hapsiban megkapni a szeretet, törődést, partnerséget és a szexet. Kettőben sem.
Azt hiszem arra vágyom, hogy valaki deklaráltan szeressen (én is őt) és mindemellett partner legyen, mindenben.
Van ilyen egyáltalán? Vagy hülyeség ez? Hülyeség vajon ennyi idősen a szerelemre vágyni?
válasza:Te magad alkottad ezt, már bocs.
Nem kaptál szerelmet a férjedtől és utána választottál egy olyan pasit, akinek csak arra kellesz, hogy a szexuális szükségletét kielégítse.
válasza:Dehogy hülyeség. A 30-as éveiben már ne is legyen boldog az ember?
Az, hogy a gyerekek miatt maradtok együtt hidd el a legrosszabb döntés. Nagybátyámék most válnak, ők is szenvedtek egy-két évet, miközben nagybátyám tudta, hogy a feleségének már másnál van a szíve. Egyelőre együtt maradtak. Végül már a gyerekeik kérték őket, hogy váljanak el és az anyjuk költözzön el otthonról. Azt tudom, hogy nagybátyámnak elég szívsanyargató volt végighallgatni azt, hogy végül éppen ők voltak azok, akik arra kérték, hogy vessenek ennek véget, úgysem fog már semmi változni. (egyébként 17 és 19 évesek, szóval már nem kicsik)
Esetleg adhatnál a férjednek még egy esélyt. Elmehetnétek kettesben vacsorázni mondjuk, ahol megbeszélitek hogy végleg veszett fejsze nyele-e ez az egész. Ha mindketten hajlandóak vagytok változásra, akkor próbáljátok felébreszteni a tüzet. Ennyit gondolom megértek még egymásnak. Ha nem sikerül, akkor viszont lépjetek tovább, mert ennek így sajnos nincs túl sok értelme.
válasza:Létezik olyan, mint amit az utolsó bekezdésben említesz. Én éppen meg is élem. Anno nekem is volt egy "társbérlő" (tetszik a hasonlat :)) férjem. Nekünk nem jött össze a gyerek, talán pont emiatt is fordultunk el egymástól. Aztán találtam egy olyan embert, amilyet te is keresel, elmondtam a férjemnek, mi a helyzet, el is váltunk.
Én mindenkinek kívánom, hogy tapasztalja meg ezt az érzést, amit most én.
Tavaly borítottam a bilit, összepakoltam, böröndök stb. Az ajtóból sírt vissza... Adtam neki még egy esélyt, az együttmaradásra. De én akkor megmondtam neki, hogy teljesen kiábrándultam belőle, ha még szeretem is egy kicsit azt tudatosan elnyomom magamban, mert csak rosszul jövök ki belőle, mert mindig visszaél vele.
Azóta megjavulni látszik, de nem bír kibújni a bőréből, én meg nem felejtek, nem merem újra átadni magam neki.
Bizots sokban hibáztam én is (bár ezt elsősorban abban látom, hogy a szerelemtől nem láttam meg az ő valódi lényét), de mégis úgy érzem ő tett köztünk mindent tönkre. Gonosz volt, érzéketlen, szeretettelen, elhanyagoló, energiavámpír velem. Kihasznált és megalázott, sosem volt neki semmi se jó, a kedvében sehogy sem bírtam járni. Ebből 2 éve lett elegem, úgy ahogy összeszedtem magam, 1 éve akartam volna lépni, de csodák csodája, mégis kellek neki. Sokat finomodott, változott, de nekem nem eleget. A boldogtalanság maradt.
Nem késő még újra keresni valakit, akivel jobban működhetne?
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!