Hogyan tudtátok az elhinni hogy valaki (valóban) szerelmes belétek?

Ez szerintem idővel derül csak ki. Mi lassan 5 éve leszünk együtt de mivel elég rossz gyerekkorunk volt néha még most is vannak bizalmi problémáink. Nem olyanra gondolok, hogy éppen megcsal-e, hanem olyanra, hogy tényleg szeret? Tényleg velem akar lenni? Tényleg tervezhetek mert velem marad? Mindkét oldalról.

Nálunk az is közrejátszik, hogy sok a munka és nagyon nagyon keveset tudunk találkozni. Együtt élünk szóval este inkább, de fáradtan nem sok mindenhez van kedve az embernek.

Szóval kérdező én azt mondom csak idővel. Esetleg ha vannak szülők, barátok akikben úgy érzed megbízhatsz ők lehet fogják mondani de rákérdezni úgy gondolom felesleges.

Kétszer hittem el, valami elképesztő, mit rombolt mindkét ember az életemen.

Nem tudom már senkinek elhinni, olyan gyanakvó lettem.

F

A szerelem is csak érdek. Kisajátítani azt a személyt aki szexuálisan vonzó, csak az enyém legyen, szexelhessek vele minden nap 5X, legyen olyan hogy szexelni akarjon velem naponta 5X, gyönyörködhessek benne. Gyakorlatilag a szerelem az önzőség kimaxolása, a gyakorlati haszna meg a szaporodás, fajfenntartás volt régen.

Nem hiszek már benne, voltam szerelmes. Soha de soha nem akarok az lenni, ez megy is, mert baromira gyűlölöm az embereket teljes szívemből. Mennyi család megy tönkre? Mennyi gyerek szenved? Mitől? A f*sz felál, az ész megáll dologtól, amit "szerelemnek" hívnak. Se kép se hang, a vége meg a biztos koppanás lesz.