Igaz, ha valaki igazán szerelmes, rá sem tud nézni másra úgy?

Szerintem amúgy ez nem igaz.

Én szerelmes vagyok a páromba, de ettől függetlenül fordult már elő velem, hogy találkoztam valakivel valamilyen helyen pl. munkahely vagy tömegközlekedés

És néztem is hogy húú milyen jó és pici vonzalmat éreztem is “úgy”.

Persze nem csalnám meg soha a párom, de ilyenek mindenkinél előfordulnak.

Biztos vagyok benne, hogy a páromnak is volt már olyan, hogy egy vonzó személyt látott és egy pillanatra elgyengült. Emberek vagyunk, nem vakok. A hűsèg viszont egy döntés.

Szerintem igaz.

Viszont kicsit árnyalnám a dolgot... élőben, valós személynél előfordul, hogy megállapítom magamban, hogy "hmm, szexi pasi", és ennél még képzeletemben sem megyek tovább. Ellenben vannak olyan karakterek (írott vagy filmes/animációs), akik megfogják a képzeletemet és előfordul, hogy továbbfűzöm a fejemben a történetüket, miközben azonosulok egy másik kitalált szereplővel, akár romantikus, akár szexuális síkon.

Szerintem rengeteg jó kapcsolatot tett tönkre ez a hozzáállás, hogy ha "igazán" szereted, akkor másra rá se nézel.

Ez nem igaz, baromság. Ez egy ábrándkép, amit 12 éves ki kéne nőni. Úgy, mint azt a baromságot, hogy létezik az egy igaz szerelem, a Nagy Ő. Hogy a szerelem első pillantásra fellobbanhat. Meg ha ő az "igazi", akkor a kezdeti lángolás és rózsaszín köd örökké tart.

Ha ezek nincsenek, mindez természetesen nulla befektett energiával, akkor ideje is jobb után nézni.

A másik gyakori jelenség, hogy a szerető eteti meg csábítgatja ezzel a kiszemeltet, hogy ha igazán jó lenne a kapcsolat, igazán szerelmes lenne, akkor eszébe se jut más. De ha egyszer mást is kívánatosnak lát, akkor azt a kapcsolatot a fene megette. Majd ő megmutatja, hogy lehet jobban...

Szerintem ideje lenne a pornó mellett a Disney rajzfilmeket is üldözni.