Életemben első alkalommal voltam szerelmes, de sikerűlt megúsznom , most félek vissza esek, mivel óvjam magam?

27 éves vagyok, sosem volt senkim, elkezdtem dolgozni egy helyen, ott volt egy nő délután akival 30 percet tudtam naponta beszélni, nagyon bejött 47 éves, akkor mondom irjunk facebookon. Így is lett, iszonyatosan bele voltam csavarodva, olyan kellemes volt a hangja, értelmes dolgokat beszéltünk. Célozgattam arra, hogy mi lenne ha szabad napon találkoznánk. Egyszercsak elkezdte, hogy semmi esetre sem akar többet csak beszélgetni, de úgy, hogy egy közös ismerősünkre értette mert az nagy nőcsábász, én meg úgy, hogy rám.

Akkor 1 hétig magam alatt voltam mert mondom nagyon tetszett és nem zavart, hogy 47 nem arról volt nálam szó, hogy "milf hunter " vagyok csak életemben nem volt még, hogy nővel beszélgessek és elsőre be is zúgtam. Szó mi szó elég rossz volt az az egy hét , de kijöttem belőle azóta volt egy csaj egy ilyen 21 éves akitől megkérdeztem eljön e kávéra mondta, hogy "nem" és semmit nem váltott ki belőlem , nem is gondolkodok rajta nem éltem meg kudarcnak, pedig soha nem kérdeztem ilyet nőtől.

Amiért a kérdés megszületett az az, hogy az említett 47 éves nő kettő havonta ír nekem, én meg persze válaszolok, de nem akarok visszaesni mert nála könnyen megy, találkozni már nem találkozunk mert más lett a feladata, legszívesebben nem is írnék, de akkor bunkó lennék, mindig én szeretem hagyni az utolsó szavakat cseteken, hogy ne az legyen nem én válaszoltam.

Hogyan akadjak le erről? Lényegében én kezdtem mert én írtam én kezdeményeztem. Nem akarom megsérteni sem. Egyedül valami nagy baromság maradt, hogy valamit leírok pl. laposföld és soha nem ír, de az meg nekem rossz mert hülyeséghez nem adom a nevem, pl. megmutatja valakinek. De ha ír az nekem rossz visszaeshetek.