Mit csináljak ,hogy végre legyen egy hosszú, normális párkapcsolatom? 22/L

Voltak kapcsolataim, de sajnos egyik sem volt az igazi, amilyenre én vágyok: egy hosszabb tartalmas párkapcsolat.

Nagyon odaadó barátnő vagyok, humoros és nem is nézek ki rosszul.

Nem vagyok felszínes, nagyra tudom értékelni az emberek jó tulajdonságait, a hibáikat is észre veszem, de elfogadom. Nem érdekel a pénz, nem is kell ,hogy adonisz legyen, csak legyen rendes és szeressem, tudjon szeretni engem. Sok rendes férfit ismerek, de sajnos az összes foglalt már.

Ez a sorsom, nekem nem lehet egy kedves rendes barátom, mert azok már mind foglaltak? Fogadjam ezt el, vagy komolyan nem tudom mit csináljak magammal ,hogy ne szenvedjek? Ha elfogadom ezt tényt ,hogy nem lesz senkim, hogyan éljem ebben a tudatban a mindennapjaimat?

Kérlek ne írjatok olyanokat ,hogy: törődj magaddal, a barátaiddal és majd jön" mert én folyamatosan fejlesztem magam, sok időt töltök a barátiammal, de mégis mindig ott van ez a gondolat. Ez a szenvedés már évek óta tart és nem tudom elmondani mennyire félek a magánytól, minden nap sírok.

Mit kellene csinálnom, hogy rám találjon a szerelem, vagy min változtassak? Ha egyedül maradok mit csináljak, hogy ne szenvedésben éljem le a hátralévő életem?