Milyen érzés amikor hirtelen szerelmes leszel ?

Szerintem én sosem voltam szerelmes.

De a “hirtelen szerelembe esést” számtalan költőnk dolgozta fel, írta le, olvasgasd őket. Pl nekem a legnagyobb meglepetés Juhász Gyula - Anna örök műve volt. Egyáltalán nem az a fajta szerelem van benne, amire olvasás után gondolna az ember ( aka az itt említett “valódi, lassan elmélyült” szerelem). Hanem egy hirtelen felrobbanó plátói, ami szó szerint 1 találkozás, pár óra, max egy köszönés, után jött nála, és mindvégig plátói maradt.

De ugyanilyen lobbanékony volt és könnyen szerelembe eső típus köztudottan Petőfi is.

Ezzel csak azt akarom mondani, hogy létezik az a bizonyos “beleesés”, amikor hirtelen kaptam el ilyesmi érzés. Ilyenben nekem is volt részem. És ebből is lehet később elmélyül szerelem, csak nem minden esetben lesz is belőle az.

A költőket pedig azért említettem, mert kb nincs olyan érzelem, téma, amit valaha valaki már nem boncolgatott volna a műveiben.

5 pontosan…

Azt mondjak sokan ez csak szexuális vagy. De éreztem már csak szexuális vágyat sokszor, és egyik után sem sírtam, akar hónapokkal vagy évekkel, nem szorult össze a mellkasom, vagy dobbant meg a szívem, ha megláttam. És plane nem tartott 4-5 évig is, hogy barmennyire is túl lennél rajta, egy ártatlan/veletlen találkozás ugyanoda tud visszalökni. Egyszerűen érzel valami fajta kölcsönösösséget és hogy valami van.

Nem azt mosnom h márpedig ez a “valódi” szerelem, már ha van ilyen egyáltalán, de az biztos, hogy ez az érzés több, mint puszta szexuális vonzalom.

Nagyjából egyet értek, pontosítanám: a szerelem több, mint puszta szexuális vonzalom. De valahol magában foglalja azt is, azonban nem az az elsődleges erzesed vele szemben. Tehet közben vonzódsz is hozzá, de messze az érzelmi töltet dominál.

Egyébként én sem gondoltam kb semmilyen szexuális fantáziára vagy hasonlókra vele kapcsolatban. De közben vonzott.

8-as, ez csak azért van, mert aki a pornónézésből szerzi az első szexualitással kapcsolatos információkat, abban a szexualitás bevésődik valami mocskos felhanggal. Én egyrészt nő vagyok, másrészt hívő voltam tinédzserként, így az első szexuális tapasztalataimat azzal szereztem, akit szerettem. De az igaz, hogy az első nagy plátói szerelmemmel képtelen voltam szexuálisan elképzelni bármit is. Utólag azt gondolom, ez a hívőség miatt volt, tilos volt a házasságon kívüli szex, ezért el kellett nyomnom ezt a vágyat, ami amúgy nem sikerült és mindig maszturbációban végződött, ami közben soha nem gondoltam arra, akibe szerelmes voltam. Amúgy baromi szexi srác volt. Később, amikor a szex rendszeressé vált az életemben, azzal volt az igazi, akibe szerelmes voltam. 40 évesen lettem először úgy szerelmes, hogy már nem voltak a fejemben gátak a szexualitással kapcsolatban. Soha senkire nem vágytam úgy testileg, mint rá. Őrülten szerelmes voltam.

Szóval ez a lelkizés, amikor a szerelmet különválasztják a szexualitástól, valamilyen szexualitással kapcsolatos előítéletből fakad. Szexuálisan nem vonzó emberbe nem lesz szerelmes senki, mert szorosan összefügg a kettő. Meg lehet nézni, milyen nőkért bolondulnak a férfiak vagy fordítva. El kell felejteni a pornót. A szex nem mocskos dolog. A szerelem a világ legerősebb szexuális vágya.