Hogy kezeled ha a párodnak tartania kell a gyerek miatt a volt feleségével a kapcsolatot? Van ami zavar?

Kérdező, a gyereknek ő az ANYJA. Az egyik, ha nem a legeslegfontosabb ember az életében. Hogy az istenben várod el, hogy ne beszéljen róla? Nem tudom, mennyi idős a gyerek, de ha kicsi, akkor az élményeinek a jó részét is vele éli meg. Majd ha kamaszodik, rengeteget haverozik, stb., akkor lehet, kevesebbet említi meg, de akkor is fogja. Mert az életének a része.

Azt meg miért kell neked hallgatnod, hogy a gyerekkel beszél az anyja? Fogod magad, átmész egy másik helyiségbe csinálni valamit, és nem hallod az exnőt. VAGY megkéred a párod, hogy ilyenkor vonuljanak el a gyerekkel, mert úgy érzed, semmi közöd ezekhez a beszélgetésekhez. Ha nagyobb lesz a gyerek, akkor ezek is meg fognak szűnni, és majd a szülők beszélgetése is jó eséllyel csak a gyerek körüli intézendőkre fog szűkülni, a gyerek pedig magában, nem kihangosítva fog beszélgetni az anyjával, mert úgy érzi majd, hogy senkinek semmi köze ahhoz, mit beszélgetnek.

És amúgy csak képzeld kicsit magad a másik nőnek meg a gyereknek is a helyzetébe. Merthogy az anyának sem olyan könnyű ám ez, ha amúgy téged nem fúr, neked nem árt, téged nem bánt, nem uszítja ellened a gyereket, akkor semmi okod és jogod nincs őt bántani vagy utálni. Aggódik a gyerekéért, akinek egészen biztosan nehéz ez a helyzet akkor is, ha nem mutatja vagy nem látod. A gyereknek meg, mint mondtam, ő az anyja, akit szeret. Neki az apja és az anyja a családja akkor is, ha ők már nincsenek együtt, és akkor is, ha az apjának új nője van.

Ezek is micsoda marhaságok!

"én nem tudom milyen kettesben lenni a párommal mert már van gyereke"

De hát nem is ő neveli!

Láthatáskor van ott, csak akkor nem vagytok kettesben.

Az összes hétköznap este, és vagy minden második hétvége vagy minden hétvégén egy nap kettesben vagytok.

Ez még akkor is kisajátító viselkedés lenne, ha nem lenne gyereke!

Mit gondolsz, akinek nincs gyereke, az mindig csak a párjával akar lenni?

Hát nem! Időnként találkozik a szüleivel, testvérével, rokonaival, máskor meg a barátaival, haverjaival.

Még egy gyermektelen férfinak is sok lenne, amit te akarsz!

Kedves kérdező,

Az én páromnak is van egy gyermeke az előző kapcsolatából, ők nem voltak házasok és a gyermek sem tervezett babaként született, ugyanis 12. hét után derült ki ,hogy érkezik. Sajnos egy már rossz kapcsolatba született bele, így viszonylag hamar külön folytatták mondhatni nem sokáig voltak egy család. Én azt tudom neked javasolni ,hogyha szereted ezt a férfit akkor ne mérgezd magad ezekkel a gondolatokkal és őt ne fáraszd ezekkel hosszútávon mert előbb utóbb megunja. Persze beszélgetni lehet és kell is ezekről ,hogy ő hogy látja és ,hogy áll a dolgokhoz. Mivel a párom még nem volt házas így nem tudom átérezni ,hogy milyen lehet ha már az volt és nem velem éli majd át először vagy már másnak kimondta az örökkét, viszont nem a párod az egyedüli aki már volt házas de nem működött és elvált. Ettől ő még nem ér kevesebbet. A szüléses témához annyit tudok neked mondani ,hogy gondolj bele abba ,hogy ha egy családba születik 2-3 gyerek is, akkor csak az első gyereknek örülnek a többinek nem? Hidd el ,hogyha a pároddal nektek is születik közös gyereketek ugyanannyira fogja várni és ugyanolyan csodaként fogja megélni, már ha jó apuka jelenleg is. Továbbá minden terhesség és szülés más. Nincs két egyforma helyzet. Én édesapámnak 3. gyerekként születtem, a második házasságából. Sosem érezte sem édesanyám sem pedig én ,hogy ne szeretne minket vagy mi kevesebbet érnénk vagy főleg azt ,hogy mi csak második család lennénk neki. Édesapámnak is egy családja van amit édesanyám, én és az előző házasságából született két gyermeke alkot. Ezzel pedig arra szeretnék kilyukadni ,hogy a párodnak már nem az exfelesége és a gyermeke a családja, hanem Te és a gyermeke aki számára a családot alkotják. A gyerekhez tény és való ,hogy hozzátartozik az anyuka is, de mivel elváltak külön életet élnek így ők nem egy család már a párod szemszögéből és valószínűleg az exfeleség sem így vélekedik erről. A gyerek szemszögéből nézve természetes ,hogy neki mindig anya és apa marad a család magja,de fontos ,hogy ez a gyerek oldaláról nézve. A párod és az exfelesége már csak szülőként vannak összekötve, de érzelmileg és máshogyan nincsenek. Ezeket fontos ,hogy te is tisztázd magadban és az is fontos lenne ,hogy a párod ezeket megerősítse benned. És ahogy írták előttem is az nem fog semmire vezetni ha később te is bosszúálló ősanya leszel. Fontos lesz ,hogy a két gyermek hiába csak féltesók szeressék egymást és számíthassanak majd később a másikra. Nálunk is szokott a párom videóhívásban beszélni a gyerekével mivel ő 240 kmre lakik tőlünk, van ,hogy hallani az ex hangját ha épp rászól a gyerekre valamiért, vagy épp elsétál a kamera előtt de nem kapok frászt. Sőt van ,hogy én is beszélgetek a gyerekkel, hiszen jó a kapcsolatunk, tehát nem elvonulok és hisztizek abban az egy órában amíg a párom beszél vele. Teljesen normálisan kezelem a helyzetet, hiszen ő a gyerekével beszél nem az exével. Sőt, ha van lehetőségem mindig elkísérem a páromat ha megy a gyerekét láthatáskor. Az ex és én is teljesen normálisan viselkedünk, ő örül annak ,hogy a gyermeke egy normális nő közelében van láthatáskor ,hidd el ez egy anyukának fontos. Illetve azzal sem tudok egyetérteni ,hogy nem tudod megélni a pároddal ,hogy csak ketten vagytok. Nem tudom nálatok mi a kialakult láthatás, de szerintem így is több időt töltesz a pároddal mint a gyereke. Nálunk két hetente hétvégén jön a gyerkőc, akkor természetes ,hogy vele programozunk. De a hét többi napja és az a hétvége amikor nincs láthatás csak a miénk, ahol kettesben tudunk lenni és ennek minden percét ki is használjuk. Nálunk hálistennek a párom jól kezeli a helyzetet és nála nincs rangsorolás, máshogy első számára a gyermeke és máshogy vagyok első neki én is, teljesen más a két szeretet, ezt meg kell értenie mindenkinek és nem féltékenykedni, rivalizálni meg másodiknak érezni magunkat ebben a szituációban a gyerekkel szemben. Nálunk a párom tudatosan figyel arra ,hogy mivel nekünk nincs még közös gyermekünk ugyanúgy szerezzünk élményeket, utazzunk, szórakozzunk kettesben is amíg tudunk és lehet. Emellett visszük a gyerkőcöt is nyaralni és 2 hetente próbáljuk programokkal ellátni ,hogy élvezze az ittlétet. Próbálj meg kicsit pozítivan hozzállni a dolgokhoz, és remélem tudtam segíteni Neked abban ,hogy kicsit máshogy lásd a dolgokat!