Mit gondoltok erről a helyzetről?

Sziasztok!

Ez kicsit hosszú lesz,de köszönöm ha elolvasod és válaszolsz a kérdésemre.:)

Nos van egy srác akit már több mint tíz éve ismerek, anno még a gimis éveinkben ismerkedtünk meg. Akkoriban is beszélgető viszonyban voltunk, de korántsem lehetett közelinek nevezni a kapcsolatunknak, sokkal inkább csak baráti jellegű volt.

Nos,6 évvel ezelőtt egy tarskereso appon megtalaltuk egymást és nagyon sok közös témánk volt, nagyjából hasonló értékreddel és vilagnèzettel rendelkezünk,rengeteget beszéltünk telefonon és online is...hónapokig ment ez mindenféle találkozás nélkül, valamiért visszakozott mindig mikor felhoztam a témát. Egy idő után ràkèrdeztem, hogy nincs e esetleg valakije és ez e az oka annak, hogy nem lépünk ki ebből a baráti viszonybol és kezdünk el komolyabbat. Nagy nehezen kiderül hogy van párja, de nyitott kapcsolatban élnek..viszont ő már nem szereti a lányt és megszokásból van együtt vele csak. Hatalmas csalódás volt számomra és tudom butaság volt de továbbra is tartottam vele a kapcsolatot mert addigra már annyira megkedveltem, hogy nem tudtam elszakadni tőle. Végül pár hét után választás elé állítottam..közben meghalt az anyukája, nem vártam el hogy elsődleges legyen a mi kapcsolatunk, adtam neki időt hogy tultegye magát a történeteken.

Aztán jelentkezett...szakítottak a lánnyal és elhivott randizni. És innentől kezdődik az évek óta tartó kálvária.

Kiderült hogy annak ellenére, hogy többször hangoztatta milyen fontos vagyok számára és már kb szerelmes belém...azt mondta ő mégsem érzi azt a szikrát kettőnk közt amire gondolt. És hogy nem velem volt a baj, de maradjunk barátok mert nem akar elveszteni.

Kb két hét múlva már új barátnője volt,és még mesélt is róla, hogy nem is érti magát miért jött vele össze hiszen nem az esete, egy kicsit prosztó a lány és nagyon vad az ő ízlésènek..egy darabig turtem ezt viszont nekem nagyon szörnyű volt mindenzt végighallgatni így kértem hogy ne keressük egymást a fentebb említett okok miatt. Ekkor volt köztünk egy másfél két éves csendesebb időszak, és csak alkalmakkor írt smst..általában ünnepekor. Mikor ezzel a lánnyal is szakítottak, újra megkeresett és minden olyan volt mint előtte. Aztán kezdtem érezni rajta hogy megint távolságtartoan viselkedik, nyilván újra ismerkedett valakivel. És megintcsak nem beszéltünk hosszú időn keresztül.

Most pár hónapja megint elkezdtuk tartani a kapcsolatot, rengeteg beszélgetés,csipkelodes, viccelodes..az én érzéseim nem változtak de nem akartam ezt bevallani neki, viszont nagyon erőltette a találkozást újra és megiscsak elmondtam neki mit érzek. Azt válaszolta,hogy úgy gondolja nagyon jól kijovunk és esetleg megprobalhatnank hogy komolyabbra forditsuk kettőnk közt ezt az egészet. Természetesen felhoztam a korábbi dolgainkat és erre hivatkozva elutasitottam a találkozást,hiszen nem akarok sokadjára is ugyanabba a szituációba kerülni. Azt mondja, nagyon nehéz elethelyzetben volt akkoriban, és rosszul kezelte, nagyon sajnálja de már nem tudja visszacsinalni az egészet...

Mit gondoltok? Hihetek még neki vagy csak talonban tart és előhúz mindig, amikor épp nincs mellette senki? Nagyon szomorúvà tesz, hogy mindig azt gondolom végre eljott a mi időnk és kialakithatunk egy valóban értékes kapcsolatot de mindezek után nem vagyok benne biztos, hogy bizalmat tudok ennek szavazni..

27/L