Szerintetek ha megtartom magamnak ezt az érzést az rendben van? Mit tennétek a helyemben?

Van egy nagyon jó férfi barátom. Több mint 2 éve párkapcsolata van, nekem pedig kb. 1 éve ért véget a sajátom. Jóban-rosszban egymás mellett vagyunk, és miután szakítottunk a volt párommal, ő volt az, aki a legtöbbet vigasztalt. Tudom jól, hogy nem lenne szabad, de elkezdtem iránta érezni valamit, amit eddig nem. Soha nem beszéltem erről neki, mert tisztelem, és nem akarom, hogy a kapcsolata rámenjen a dologra. A szituációt nehezíti, hogy sokszor van köztünk baráti alapon testi kontaktus, például sokszor ölel meg vagy megfogja a kezem. Ilyenkor mindig jól érzem magam és meleg érzés jár át. Megfogadtam magamban, hogy eltitkolom előle, hogy hogyan is érzek, de szerintem rájött. Amikor múltkor sírtam, akkor odaült mellém, átkarolt, és úgy törölte le a könnyem hogy közben megsimította az arcom, emellett olyan közel került egymáshoz az arcunk, hogy a szívem a torkomban volt, azt hittem, csók lesz, de végül valami megzavart. Utána másnap csak összeültünk beszélgetni és megkérdezte, tetszik-e ő nekem, persze mondtam, hogy barátként nézek rá (nem akarom elveszíteni, ha esetleg bevallanám, hogy lehet, szeretem), erre mondta hogy a szemeimben nem ezt látja. Utana kicsit hagytuk ezt a történetet. Most azon vagyok hogy minél hamarabb egy új kapcsolatom legyen és az talán elterelné a gpndolataimat, viszont nagyon élvezem, amikor közelebb kerülünk egymáshoz, akár egy érintés szintjén is. Szerintetek ez a helyes döntés részemről?