Történt ilyen már veletek? Ha igen, mi lett a vége?

Olyan volt aki elsore nem tetszett aztan elbizonytalanodtam hogy lehet nem kellett volna veszni hagyni egy helyes rendes srácot.

(Olyan tekintetben nem tetszett hogy tul "lábtörlő" volt, olyanokat mondott nekem miután látott kétszer hogy megy ki külföldre(meg volt a helye, minden elintézve) de ha járok vele, inkább veszni hagyja az egész kinti jövőjét és velem marad. Ezt ugy max 2 találkozás után hallani meg más ember "karrierjének/életének" a felelősségét a nyakamba venni hogy pl miattam nem lesznek neki havi 2000 euroi vagy akármi, es voltam sacc 20 éves, én nem tettem. Nemet mondtam. Es kiment kulfoldre)

Azóta sem találom sehol, mert a vez.nevére nem is emlékszem.

De azota kaptam már pár pofont az élettől es rájöttem lehet meg kellett volna becsülnöm.

Egyetlen ilyen van csak az életemben.

Férfiként én még nem tapasztaltam saját magamon ilyet: aki kezdetben nem tetszett, az később sem. Szerintem a férfiak többsége így van ezzel.

Ugyanakkor olyan kétszer is előfordult, hogy engem utasítottak el kezdetben, aztán egyszer csak a semmiből, anélkül, hogy akárcsak találkoztam is volna az illetővel, az elutasító fél meggondolta magát és kezdeményezni kezdett. Egyszer természetes úton megismert, egyszer pedig netes társkeresőn megismert nő tette ezt meg velem. Az ilyesmit szinte lehetetlen megmagyarázni, különösképpen pedig elhinni, hogy hirtelen vonzó lettem valakinek, aki korábban kerek perec visszautasított. Nem is mentem bele ezekbe a kapcsolatokba, mert nem tudtam elhinni, hogy ezek nem "ha ló nincs éppen, akkor szamár is jó" jellegűek lesznek, s rövid időn belül úgyis ejteni fognak, ha adódik egy jobb lehetőség.