Mit tegyek, ha szerelmes lettem egy kollégámba?

mindketten szégyelljétek magatokat

amúgy dedós szint, és végtelenül gyáva.

ha akarnátok komolyan egymástól vmit, elválnátok és tiszta lappal...

de így csak megcsaljátok a házastársaitokat, ezt nevezzük érzelmi megcsalásnak

a kérdésedet éppen ezért a párkapcsolati problémák topicba kellett volna kiírni, mert komoly bajok vannak nálatok

ez nem igazi szerelem

Én nem átkozlak le...

Én is hasonló cipőben járok szegről végről. Nekem nagyon megtetszett egy srác a férjem baráti köréből. Tudtomra adta, hogy én is neki tetszek. De ettől több nem volt, mondtam hogy nem lépek félre, meg neki is van párja, nem kellene meggondolatlanul bármit amúgy is csinálni. Csak az a bajom, hogy attól függetlenül még mindig nagyon nagyon odavagyok érte. Tegnap előtt véletlenül láttam messziről. Olyan szívverés jött rám, hogy hú... rég volt ilyen.

Nyilván van probléma a jelenlegi kapcsolatban. De magam sem tudom megfogalmazni mi a valódi probléma. Férjem nem annyira ad magára, ez mondjuk idegesít egy kicsit. Öt nem zavarja semmi. Ami bajom volt eddig mindig közöltem vele, bármivel kapcsolatban. De amúgy úgy nem veszekszünk, csak vannak dolgok amik zavarnak és már fel is adtam, hogy azért a dologért veszekedjek vele (rendrakás ilyenek), vagy olyat csinál amit megjegyzek (kihagy egy döntésből)... Kicsit el vagyunk laposodva, csak élünk egymás mellett. Ez lehet a baj. De attól szeretem, ha hihetetlennek is tűnik, hogy akkor hogy is jön a képbe egy másik.

Mert most jött ez a fiú, s mindennap eszemben van. Mindennap elsétálok az autója mellett, ránézek, hogy ez az övé. Szemétség vagy sem, ez van. Nem történt semmi fizikális. De vonz mint a mágnes... Szerintem ilyen előfordul hosszú kapcsolatban. Nem köti az orromra a férjem sem, ha valaki nagyon megtetszik neki aki nem én vagyok. Régen volt ilyen időszaka, hogy agyilag csalt bizony nem is eggyel (most nem tudom akad e, de gondolom nem lett vak). Csak én rájöttem. Nem szakítottam vele rögtön. Túlléptem rajta. Jól nyilván nem esett a dolog.

Nem baj hogy mást csinosak, helyesnek tartotok...

A baj, hogy itt nem tudtatok megállni és a ti érzéseitek rettentő intenzívek a leírásotok alapján.

Azt kellene átgondolni, hogy éreztétek e ezt valaha is a jelenlegi párotok iránt, hogy tetszett e, vagy tetszik e annyira a mostani mint Ő...

Én nagyon odavoltam a férjemé, a lelkét előbb szerettem meg mert nem is találkoztunk... Voltak kemény dolgok a kapcsolatunkban, amiért más lehet ott hagyta volna. De jobban szerettem annál, mindig előbbre helyeztem őt és elnyomtam a saját érzéseimet. Magamban szenvedtem sokáig. Aztán nagyjából rendeződtek a dolgok.

Küllemre a férjem is helyes, a másik mégis más. Úgy másabb ahogy van, jellemre is más lehet, de nem igazán ismerem. A férjemet kiakasztja mondjuk az illető mert néha beszélnek. Engem valami megfogott benne.

Az érzés jött magától. Annyi hogy észnél vagyok.

Tudom, nem jó ahogy van ez az egész. De van amit nem tudunk irányítani. Elnyomom magamban, de nagyon rossz hogy egyátalán így érzek. Nekem sem jó.

Lehet lepontozni a #4 válaszomat, de a tények makacs dolgok. Szerelmesen enyelegsz egy férvival, miközben otthon vár a férjed. Undorító. Voltam én is boldogtalan kapcsolatban és persze rögtön jön ilyenkor a "nagy szerelem", ami valójában csak menekülés a párod elől.

Továbbra is a házasságodon kéne dolgoznod a flörtölgetés helyett és ezt a legnagyobb jóindulattal írom. Lehet lepontozni, én szóltam.

Segíteni nem tudok rajtad, sajnos, de elmondom a véleményem. Az emberi gondolkodás, érzelmek, tudatosság nagyon bonyolult pszichológiai folyamatok révén jönnek létre. A ,,kedves, megértő" kommentelő hihet, vagy nem hihet a szerelemben, Létezik, bárhogyan is. Az viszont tényleg jó tanács, hogy gondold át, hogy mit éreztél a férjeddel az elején. Mivel ha iránta is azt érezted, amit most, akkor a harmadik nem lehet opció. Le kell ebben az esetben kommunikálni a pároddal, hogy játszátok el újra. Nálam ez segített.

Azonban ha ez teljesen más, sokkal intenzívebb, próbálj meg vele komolyabb dolgokról beszélni: házasságról való vélemény, munkamegosztás, gyerek téma, kirándulások, hobbi, mindenről. Ha rájössz, hogy tényleg, de valóban teljesen megértitek egymást, esetleg jobban, mint a férjeddel, akkor talán nem szabadna eltekinteni egy új lehetőségtől.

Azonban ha nem, lassacskán elkezdtek távolodni, ami előnyös abból a szempontból, hogy valószínűleg kényelmetlen neked a dolog (lelkiismeret).

Bárhogyan is lesz, ez az élet a tiéd. Ez az egy, nem lesz több. Lehet dönteni jól vagy rosszul, de úgy dönts, hogy boldog légy hosszú távon. Nem a középkorban élünk, nem kell leélni a házasság miatt egy boldogtalan életet. :)

Egyébként megkérdezhetem, hány éve vagytok házasok?