Éreztél úgy, hogy nézhetne ki bárhogy, lehetne bármilyen csoró, és történhete bármi, úgy is ŐT szeretnéd? Azt az egyet?

Igen, éreztem ilyet. Sőt, az emberek többsége azt mondja, hogy én sokkal szebb nő vagyok, mint amennyire helyes férfi ő. Csórónak is számított, és mindig kifogásokat keresett a sikertelenségére.

Mindezt elnéztem, amíg úgy éreztem, hogy szeret, támogat, gondoskodik rólam. Valamivel nagyon-nagyon meg tudott fogni, az első éveinkben valósággal imádtam őt. Ha valaki szóvá tette, hogy szerinte nem jó ember, ugrottam, és megvédtem.

Eredmény? Megijedtem valamitől a buszon (az átszállás előtt nem sokkal), ideges lettem, és ő ahelyett, hogy megnyugtatott volna, végigrángatott egyik megállóból a másikba. Erről senkinek sem panaszkodtam akkor még, és valahogy kimagyarázta, megbocsátottam... Aztán persze nem haladt előre a kapcsolatunk, egyre többet parancsolgatott, sértegetett. Végül én mondtam, hogy legyen vége, és furcsa, de kiölte belőlem az érzéseket, pedig tényleg azt hittem, számomra ő az igazi