Létezik sorsszerű szerelem?

Én magam úgy hiszem,hogy a mostani párommal sorsszerű volt a találkozásunk és a szerelmünk,de persze saját döntések,akarat is kellett,hogy együtt legyünk. De nagyon sokszor volt emiatt olyan gondolatom,hogy döbbentes véletlenek műve és azt gondolom valami/valaki nagyon azt akarta,akarja,hogy mi együtt legyünk. Már a találkozásunk is olyan véleeltleneken múlt,hogy elképesztő és később is pl a kapcsoaltunk elején is olyan dolgok történtek amik teljesen odasodortak,hogy vele maradjak.

Tényleg néha van ilyen érzésem a mai napig vele kapcsolatban,hogy nem tudom elhinni,hogy ő a párom és ennyire passzolunk és mennyi mindennek pont úgy kellett történnie ahogy. Tényleg nevetségesen apró dolgokon múlott,hogy mi végül taálkoztunk egyáltalán.

Az a vicces,hogy fel is adhattam volna és haza sétálhattam volna,de volt bennem egy furcsa érzés,hogy csak azért sem,és már a végére járok a dolgoknak. Furcsa,pedig amúgy sokszor csinálok olyat,hogy félúton visszafordulok vagy nem megyek el vlahova,de itt valamiért nagyon el akartam jutni oda,ahol később találkoztunk is :) tudtam,hogy dolgom van ott valahogyan.