Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Aki nekem szimpatikus annak én miért nem vagyok az, és akit én nem tartok vonzónak annak miért én vagyok a zsánere?
Egy vonzó nőként tekintek magamra, van kellő önbizalmam, tudom hol a helyem, kapok visszajelzést is, viszont sajnos társkeresésben elég rosszul megy, mert vagy az a helyzet, hogy akinek én tetszem az nekem nem okés, vagy ha nagy nehezen találok valakit aki mindenhogyan megfelelő annak én nem keltem fel eléggé az érdeklődését.
Szerintem nekem ez a keresztem amit cipelnem kell xD vagy csak az élet nagyon meg akar tanítani az elfogadásra.
Olyasmit is olvastam már ezzel kapcsolatban, hogy az ábrándozás sokkal könnyebb, mint igazi kapcsolatot létesíteni valakivel.
Számomra ez valószínű sűrűn fent áll.
Nagyon ismerős ez a gondolkodás, tapasztalat, mert férfiként én is ezt vettem észre:).
Azt gondolom, hogy nyugi, ne aggódj az ilyenen, csak légy természetes, add önmagadat, és tuti valaki rád talál. A másik meg hogy a nők választanak amúgy is:).
Nem csak te vagy így ezzel. Fogalmam sincs hogy ez a jelenség miért van.
De a 10-esnek nincs igaza. Nyílván az ember nem fog olyat választani aki nem jön be neki. Ha nincs érzelmi kémia akkor hiába ez a kis pszihológiai előadás a gátlásról és az elérhetetlenről. Sokkal inkább van köze szerintem a polarizációhoz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!