Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért nem tudok szerelmes lenni, miért nem tetszik vagy érdekel senki? 18/l
Kellemes estét.
Tizennyolc évem alatt még soha nem voltam szerelmes egy élő vagy néhai emberbe, de még csak nem is tetszett vagy érdekelt senki. Elképzelésem van csak.
Óvodásként is arra vágytam-vártam, mikor jön el az a rész, amikor jön Ő, a társam, a másik felem, a nagy szerelmem.
Soha nem csókolóztam, randiztam, pettingeltem vagy feküdtem le senkivel, mert régen eldöntöttem, csak azzal, aki legalább érdekel, akit kedvelek, szeretek, petting és szex később, kapcsolatban. Nem bánom, mert bár a hormonjaim ilyen szempontból jól működnek, nem vagyok aszexuális.
Nem kerestem soha senkit, úgy gondolom, a magam ezoterikus nézetemmel, hogy amikor jönnie kell, jönnie fog. Avagy amikor találkoznunk kell, találkozni fogunk, nem az a lényeg, hogy számba repüljön a sült galamb.
Itt jön a de rész. Vágyok párkapcsolatra, igazira, őszintére, de mégsem. Ha belegondolok, nekem nem "áll jól", nem tudom magam elképzelni valakivel, akiben megbízok, kiteljesedek, szerelmet érzek, vágyom az érintésére, intim helyzetbe szeretnék kerülni vele. Mindez nem megy. Magamban apró reményszikrák jönnek és tűnnek el, hogy ezt az érzést majd valamikor valaki megváltoztatja.
Lehet butaság, a párkapcsolatot komolyan gondoltam mindig is. Ami túlmutat azon, hogy tudjuk egymás kedvenc alkalmazását és facen kívüli chatelésen kívül nem létezik kommunikáció.
Tegyek le arról, hogy valaha is a fent leírtak megváltoznak? Mi lehet az oka, hogy - azt hiszem - nem állok készen kapcsolatra?
33 éves vagyok és sose voltam még szerelmes. Ami azt illeti, nem is akarok.
Szerintem jól látod a dolgokat. Csak azért hogy legyél valakivel ne kezdj bele semmibe. Jön majd ha jönnie kell.
A többi érzelem jól működik. Oké, könnyeket nehezen tudok előcsalogatni, még akkor is amikor tényleg sírnék, mint amikor egy medicin labda a fejemhez vágódott véletlenül, vagy amikor megszégyenítettek, vagy amikor nagyapó meghalt... szóval a sírás nehéz ügy, mert (természetes) gyengeséget éreztet számomra.
Nevetek, örülök, borús hangulatba kerülök, haragudok, stb.
Nos... a gyerekkori trauma stimm. Mondhatni, anyám elhagyott kiskoromban, apám nevelt fel. Kb egy éve ismét visszatért az életembe, barátnő szerűségnek mondom, mert hát, nem tudom milyen érzés az anyai szeretet, hiszen nem volt anyám jelen, és most is csak facen beszélgetünk, néhány havonta egyszer találkozunk...
Én is hasonlóan vagyok ezzel. Sosem voltam még szerelmes, soha nem is találkoztam még olyannal, aki azt váltotta volna ki belőlem, hogy én vágyakozzak iránta, meg akarjam ismerni minél jobban, mindent tudni akarjak róla, minél többet legyek vele stb., stb. Velem ez nem történt még meg, de még gyerekként vagy kamaszként sem volt rá példa, még plátói szerelmek sem, sztárok utáni vágyakozás stb., nekem ez mind kimaradt. Tök fura volt, mert már általánosban is ez volt a téma a lányok között, hogy kinek ki tetszik, kinek melyik fiú tetszik az aktuális menő fiúbandából/sorozatból/filmből vagy éppen az osztályon belül, míg én ültem csöndben, hogy "ahammm"... Aztán most, hogy már idősebb lettem pár évvel, már vágyom egy kapcsolatra, viszont továbbra sincsen így konkrét elképzelésem arról, hogy mégis kivel. Plusz a környezetemben is inkább rossz példák vannak erre, pl. a barátaim nagyjából olyan kapcsolatokban vannak még ennyi idősen is, hogy pl. írogatnak egymásnak, hogy így hiányzol, úgy hiányzol meg szívecskéket küldözgetnek egymásnak stb. és akkor ez a kapcsolat... na nekem ilyen nem kellene. Szóval nehéz, mert valahogyan nem is azt látom magam körül, nem olyan környezetben vagyok, amire én személy szerint vágynék. Bízom benne, hogy ez majd változik csak az is érdekes, hogy nem vagyok erre rágörcsölve, nem akarok ezen direkt ügyködni, különben sem tudom, hogy mit kellene csinálnom stb., de ha csak várom és majd lesz valami, akkor pedig ki tudja, hogy meddig várhatok...
20/L
Mi olyan kellemes a ma estében? Negatívan állsza dolgokhoz és nem nőttél még fel egy párkapscolathoz, sőt azthiszed ez egy olyan tárgy, mint egy ruha, óra vagy autó amit meg elhet venni szerezni!
Nem akarlak bántani. Van akinek előbb jön el aszerelem za életében és van akinek később.Ezzel nincs probl. nem vagyunk 1formák.! (szerencsére:))) Szóval fel kell fogjad, hogy a szerelem az csak egy szó, és egy olyna érzés ami hosszú ismeretség barátság után kialakul. Tehát ehhez az kell, hoyg fb-n cahten stb bezselj sokat az illető(k)kel ismkerd meg jobban. és amikor valaki után te is érdeklődsz, valkivel olyan jol elleszel h hiányozni fog a társosaga, az érintése a mosolya, na kb ez a szerelem. persze ehhez meg kell biznod benne és neki is benned még semmirol sem vagy lekésve és ne görcsölj rá. éld az éelted bulizz tanulj, pizzázál a haverokkal táncoljál acsajokkal csinald amit eddig és ami neked jo és egyszer csak majd jön egy pasi aki után másképp érzel... ;) engedd h jöjjön!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!