Ti komolyan tudnátok venni egy ötgyermekes, kétszeresen elvált,52 éves férfit? Az öt gyerek három nőtől van.

Exemnek 3 gyereke volt előző házasságból, velem 2, azóta nagymamára váltott igy talán nem hoz össze többet senkinek.

Nagyon nagyon óvatos lennék mert az ilyennel vmi gáz ban hidd el.

Szerintem vedd komolyan is házasodjatok össze aztán szüljél neki te is gyereket... Az előző nőket tuti nem szerette csak téged szeret igazán és miattad megváltozik...

Álom álom édes álom...

Haha

Nem

"Szerelem, házasság szempontjából. Jól keres az illető, a tartásdíj nem lenne probléma."

A szerelem egy dolog, de mégis mi a búbánatos lópikulának akar megint nősülni? Semmiből sem tanul? Ahogy az addigi élete tökéletesen példázza, a tartós kapcsolatok nem mennek neki igazán, mégis ebből a három nőből hányat vett el? Hogy lehet ennyi idősen annyira szerencsementes és defektes, hogy még mindig holtomiglan-holtodiglan módra akar ezredjére is bohóckodni, mikor szemlátomást eddig sem jött össze? Pont ez miatt nem is kezdenék vele, mert annyi esze lehet int egy marék molylepkének, ha azt képzeli majd most tutira összejön és újra beáll komolytalankodni az oltár elé. Három nőtől 5 gyerek is eleve esélytelenné teszi, de ez a gyerekes hozzáállás méginkább. Persze felsejlene bennem, hogy vénségére nem kar egyedül maradni és kell neki a biztos pont, a férfiak korosodván sokkalta nehezebben viselik az egyedüllétet, kell nekik a háttérország, inkább érdeket sejtenék benne, de ha szegény volnék mint a templom egere is inkább halnék meg egyedül, ha csak ő volna az egyetlen lehetőségem. Találni persze úgyis talál társat maga mellé, pláne ha egzisztenciálisan rendben van, mindig is voltak és lesznek szolgalelkű, magukat semmire sem becsülő, önbizalomhiányos nők, aki beérik vele, mert elhiszik, hogy nem érdemelnek és úgysem kaphatnak jobbat.