Mi volt az a pont, ahol tudtátok, hogy már többek vagytok mint barátok?

Onnan jöttem rá, hogy egyre inkább vártam, hogy találkozzunk, és többet gondoltam rá. Amikor a közelében tartózkodtam, akkor mindig arra vágytam, hogy egyszer csak hozzám ér, megölel. Ahogy beszélgettünk, nemcsak arra figyeltem, amit mond, hanem minden kis részletet a testén (karját, a kezeit, a nyakát, az ing nyitvahagyott pici résén a mellkasát stb.) Mindig fájt mikor el kellett búcsúzni, mert még szívesen maradtam volna a társaságában. Mondjuk az esetemben csak egyoldalú volt a vonzalom, sosem tudom meg, milyenek lettünk volna együtt.

N