Számotokra mi a rózsaszín köd? Feltétlen hozzátartozik a szerelemhez?

Ugyan lehet, most lerombolom álomvilágodat - de tényleg azt képzeled, hogy jön álmaid hercege, királykisasszonya, belenézel a szemébe, és azonnal szívecskék potyognak az égből, elvesznek feleségül vagy megnősülsz, és soha sincs semmi probléma? A mesében......

Két ember találkozásakor szimpátia nélkül nincs további ismerkedés. Igen, kell az érzés, hogy „őt akarom, jó vele, kívánom, bejön”. De utána egy őrült iramba kapcsolva, az esetek nagy részében kimaradnak fontos lépések, és egyből az ágyba, a szexualitás közepébe rohannak, majd az oltárhoz és jöhet az összeköltözés. Meggondolatlanul, mert pillanatnyilag jó ötletnek tűnik. S idővel jönnek a problémák, hogy „még sem ezt akartam”, nincs, mi összetartsa a két embert. Instant szerelem, instant kapcsolatok.

Hiányoznak a kapcsolat alapjai, amire lehetne építeni. S erre a bizonytalanságra tetéződik az illúzió, elképzelés, elvárás.

A következő fontos lépés, a barátság. Ha le akarod élni a pároddal az életed, akkor ő kell, hogy a legfontosabb barátod legyen. Tehát először meg kell ismerned minden oldalról: amikor örül, boldog, ideges, szorong, fáradt, beteg, morcos, stb. s ehhez lehet hónapok is kellenek. A kapcsolat valójában pont úgy működik, mint egy befektetés. Tehát az idődet, energiádat fekteted bele a szerelembe.

Ha már jó barátoddá vált, csak akkor jöhet optimális esetben a testiség, a szexualitás, annak ellenére, hogy a vágy már kialakult, de még kézifékes állapotban van. De itt se rohanj még, hagyj időt megismerni társad testét, a vágyait, mi jó neki, de lassan, nem sietve, van idő bőven, így nem esel a függőség csapdájába, ami újra és újra csak a testiséget akarja. Ha komoly, hosszantartó kapcsolatra vágysz, fontos az idővel és a türelemmel jó barátságban lenned.

A rózsaszín köd – 2/3 év – eloszlása után látsz világosan, s ha akkor is boldog vagy, erősödik a vágy, hogy igen, vele akarsz élni, ügyesen dolgoztál.

Mindennek meg van a maga ideje. Felgyorsult világunkban a szerelemre való idő is felgyorsult, s ezek után meg sem lepődök a válások számát illetően, sajnos.

S ha ne adj Isten, válásra, szakításra került sor, itt főleg fontos a gyászidő megélése, az elengedés, hogy kitisztuljon a lelked, tested.

A szerelmet sem adják ingyen. Kemény munka hozza meg csak gyümölcsét. Ha már az indulásnál tudatosan és megfontoltan kezdtél bele, türelmesen időt hagytál az ismerkedésre, gyakoroltad az el és befogadást, tudod mi a célod, s aszerint élsz – a siker valóban nem marad el.

Az emberek sokasága elvárásra, játszmákra, önámításra, hazugságra épít már az első lépésben, akkor mit is vár később? De van még egy nagy mumus: ez pedig a félelem. Félni – a régi kudarcok, vagy helytelen önértékelés miatt – az elköteleződéstől, ami pecsétje a kapcsolatnak. Főleg a férfiak iszonyodnak ettől, mint ha valamit elvennének tőlük. No igen, a szabadság érzése van veszélyben, csak ha már eleve a jó tanácsokat figyelembe véve indulna el, s fokozatosan megismerve a másikat, szerelemre lel, már el is tűnik az elköteleződés mumusa.

Mikor kapcsolatot szeretnél – gondolkozz el, valójában Te milyen helyzetben vagy, önértékelési dolgokkal hogyan állsz, vannak-e céljaid, sikerült-e végleg becsukni a múlt ajtaját, kialakítottad-e az új életed, s ezek után már szabad a pálya, irány a SZERELEM.

Lényegében az agyban felszabaduló hormonok okozzák (oxitocin, endodrfin stb.) Elvileg ahhoz hasonló folyamatok játszódnak le mint amikor valaki drogozik. A viselkedésük is hasonló: elveszítjük a racionális gondolkodásunkat, két méterrel a föld felett lebegünk, minden gondolatunk a körül a bizonyos személy körül forog. Valóban nem látjuk a hibáit csak a tökéletességet. És persze határtalan boldogságot érzünk.

Én ilyenkor aludni sem bírok és étvágyam sincs. Szerintem nem kifejezetten jó érzés, mert megbolygat, nem tudok a teendöimre koncentrálni.

Egy idő után elmúlik és egy sokkal stabilabb, de mélyebb érzéssé alakul át.